A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Képzőművészeti élet Debrecenben 1945–1951 között

totta. Dr. Kardos László miniszteri tanácsos tíz művet vásárolt a kiállítás anyagából, pl. Hollótól, Hrabéczytól, Félegyházitól, Senyéitől, Zilahitól. 1948-ban az üzemi és vidéki kiállításokon túl három tárlatot rendezett a csoport a múzeumban. Február 29.-március 29. között a múzeummal közösen rendezték meg a 48-as centennáris kiállítást, amelyen Adler, Ballá, Bars, Bánszky, Ferenczy Éva, Holló, Hrabéczy, Menyhárt, Senyéi, Tamás vett részt. Szeptember 26-án egyéni kiállítás, Adler Miklós tárlata nyílt. A minisztérium részlettanulmányát vásárolta meg a múzeum számára. Az 1948. évi őszi tárlat már az átalakulás jeleit mutatta. Kedvezőtlen és helytelen sajtófogadtatása utalt a realizmus és szocialista realizmus fogalma tisztázatlanságára, s ebből következően bizonyos művek, sőt életművek helytelen bemutatására. A kritikák sértődésre és visszahúzódásra adtak okot.

8 Mindezzel együtt az 1946-48 közötti időszakra a csoport egysége jellemző. Igényes művekből jó kollekciókat állítottak össze, szívesen vállaltak tárlatvezetést, előadást. A pályázatok kiírását kezdeményezték és részvételükkel támogatták. Az 1948-as Debreceni Vásár pályázatán Menyhárt harmadik, Tamás Ervin negyedik díjat kapott plakáttervével. Ebben az időszakban - ha szerényen is - de lehetőség nyílott nemzetközi kiállításokon való szereplésre. Menyhárt és Várkonyi részt vett a Nancy-ban rendezett grafikai kiállításon. Holló 1946-ban a stockholmi kiállításon szerepelt. Ennél jelentősebb a debreceniek országos kiállításon részvétele. A felszabadulás után pár hónappal, 1945 júliusában rendezték meg Budapesten az /. Szabad Nemzeti Kiállítást, amelyen a Budapestre elszármazott Medgyessyn, Gábor janin kívül Menyhárt és Senyéi képviselte Debrecent. A II. Szabad Nemzeti Kiállítás már a Szabadszervezet rendezésében nyílt meg a Fővárosi Képtárban 1947. március 16-án. Holló „Öregasszony", Hrabéczy „Interieur" és „Tanulmány", iíj. Kovács János „Orbánhegyről" és „Cirkusz" festményével vett részt a kiállításon. Még nagyobb sikert hozott a debrecenieknek az ugyanez év júliusában nyíló Szabadszervezet Vidéki Csoportjainak I. kiállítása. Részt vett: Dienes, Tóth, Ballá, Gosztonyiné, Tamás, Tar, Zilahi, Menyhárt, Holló, Hrabéczy, Félegyházi, Vincze festménnyel, Bánszky grafikával, Ferenczy szoborral. Tamás Ervintől a Főváros, Tóth Lászlótól, Hollótól, Hrabéczytól az Állam vásárolt. A vidéki városok közül Pécs, Szolnok és Debrecen szerepelt legerőteljesebb anyaggal. Az 1948 októberében nyíló ,,Száz magyar művész" tárlaton (Fővárosi Képtár) Holló László öt, Hrabéczy Ernő három festményével szerepelt. A katalógus előszava utal a művészetekben beálló változásra: ,,a Magyar Dolgozók Pártjának programnyilatkozata. . . megszabta a kibontakozás útját. A munkaábrázolás mestereink központi problémája immár." Az átalakulás jeleit mutatta ebben az időszakban szinte minden képzőművészeti rendezvény és kiadvány. Sor kerül Derkovits Dózsa sorozata kiadására és a Közösségi Művészet Felé kiállítás megrendezésére. A cél: a művészetekkel való gyakori találkozás megteremtése (egyik esetben sokszorosított grafikai lapokkal, másik esetben közterek, középületek monumentális képzőművészeti díszeivel), az élet és a művészet közeihozása. A célokat, eszméket helyesen tűzték ki a művészeti 8 Az 1948. december 12-én, Néplapban megjelent cikk Hrabéczy Ernőt „fejlődőben levő művész"-nek említi. A művész felesége felkereste Sőregit panaszával: „egy Szinyeidíjas művészről ilyet nem szabad mondani" (Sőregi említett naplója). A kritika hatására Hrabéczy visszavonul a csoportülésekről. 459