A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)
Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Képzőművészeti élet Debrecenben 1945–1951 között
roczkai Oszwald Debrecenből Budapestre költözött festőművész volt, aki már 1945 őszétől sürgette a debreceni csoport megalakulását, ill. a debreceniek minél nagyobb számú jelentkezését a szervezetbe. Különösen a pécsiek aktivitására hivatkozik 5 . A debreceni csoport viszonylag később 1946. március 31én alakult. Az alakuló ülésen megjelent: Bánszky Tamás, Ballá László, Holló László, Hrabéczy Ernő, Ferenczy Éva, Kovács János, Katona Gyula, Menyhárt József, Nagy Ferenc, Némethy László, Rimóczi József, Senyéi Oláh. A bevezető tájékoztatót Toroczkai tartotta, a megjelentek Menyhárt Józsefet választották meg titkárnak. A továbbiakban Félegyházi László, Dienes János, Adler Miklós, Bars László, Csanak Éva, Gosztonyi Béláné, Szathmári Irma, Várkonyi Károly, Tamás Ervin, Tar Zoltán, Tóth László, Vincze István, Veress Géza, Zilahi Edit, Dienes Klára kapcsolódott be a csoport munkájába. A 3-4 hetente tartott csoportgyúlések témája részben a kiállítások előkészítése, értékelése, részben a szervekkel, intézményekkel kapcsolat teremtése, tartása, megbeszélése. Gyakran foglalkoztak az anyagbeszerzés gondjaival, a tüzelőellátással, lakás- és műteremkérdéssel. A csoport állandóan napirenden tartotta Adler, Bánszky, Holló, Hrabéczy, Menyhárt, Senyéi lakásügyét 4 . Két igen lényeges népművelési ügyben tettek a debreceni művészek komoly lépéseket az 1945-48 közti időszakban: a debreceni művésztelep és szabadiskola szervezésében. Kapcsolataik általában megfelelőek az országos és helyi népművelési szervekkel (Kultuszminisztérium, Szabadszervezet Országos Központja. Művészeti Tanács). A városi kultúrtanácsnok (Csillag Miklós), majd a Szabadművelődési Felügyelőség (Asztalos Sándor dr. személyében) kiállítási kérését minden esetben teljesítették. Nem volt ilyen egyértelmű a kapcsolat az Ady Társasággal, ill. a Munkás Kultúrszövetséggel. Különösen az Ady Társaság képviseletében dolgozó Senyéi Oláh személye jelentett ütközőpontot, aki a művésztelep és az ún. képzőművészeti három éves terv ügyében járt külön utakat az Ady Társaság megbízásából. A csoporton belüli viták a múltbeli vélt sérelmekből adódtak a volt Műpártoló Egyesület, ill. a Társaság tagsága között. A Szabadművelődési Felügyelőség és a Szabadszervezet központja - Toroczkai személyében - tett lépéseket a viták megszüntetésére, ill. a különutak leállítására 5 . A Szabadszervezet központja nemcsak irányelveiben jelölte meg a művészek anyagi támogatását, hanem a gyakorlatban is komoly erőfeszítéseket tett. Több debreceni kiállításról jelentős minisztériumi vásárlást eszközölt ki. 1943ban öt debreceni művész kapott havi 400 Ft-os segélyt, ill. munkajutalmat: Holló, Hrabéczy, Adler, Félegyházi, Menyhárt. 3 Toroczkai Oszwald gépírásos levele Menyhárthoz, Bp. 1945. IX. 19-i keltezéssel: „Igyekezzetek kérlek mozogni, mert a többi vidéki város máris elevenen dolgozik, és nem szeretném, ha Debrecen elmaradna ..." Uő. 1946. II. 25-i keltezésű kézírásos levele: „Pécs egyenesen bámulatos tevékenységet fejt ki." 4 Sőregi János ny. múzeumigazgató említi kéziratos naplójában, hogy a Hrabéczy örökösök által eladott Hrabéczy villában Ary Lajos számvevő eszközli ki Holló László és Hrabéczy Ernő ottmaradását. (A napló a KLTE Könyvtár tulajdona.) 5 Toroczkai Bp. 1946. augusztus 26-i keltezésű kézírásos levele a csoportnak. 457
