A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Néprajz - Dankó Imre: A bolgár népi építkezés irodalma

riában is, akár több más helyen, a népi építkezés felé fordította a kutatók figyelmét. Természetesen nemcsak a változás, a hagyományos bolgár népi építkezés felbomlása, eltűnése adja az ösztönzést ahhoz, hogy a bolgár etnográfusok a népi építkezést kiemelten kutassák, hanem az a korábbi, Bulgáriában is elfogadott álláspont, hogy a település, az építkezés, a lakberendezés a legkomplettebb kutatási terület, olyan tárgykör, amely a legsokrétűbb felvilágosítással képes szolgálni a népi életmód egésze felől, annak szinte valamennyi területére vonatkozóan. Nálunk ezt a felismerést Bátky Zsigmond fogalmazta meg.

; Bizonyára nem véletlen, hogy a bolgároknál az őt ismerő, vele kapcsolatot tartott Christo Vakarelski fejtette ezt ki legszebben. Többek között éppen egy könyvismertetésben, ami magyarul az Ethnographiában jelent meg: ,,a népi építkezés nem elszigetelt kulturális jelenség - mondta Vakarelski -, hanem fejlődését a társadalmi és gazdasági feltételek határozzák meg, szorosan öszszefügg a népszokásokkal és általában a folklórral, évszázados tapasztalatok tükröződnek benne"/' Éppen ezért eredményei a néprajz minden területére vonatkozóan hasznosíthatók. Az építkezés kutatásának jelentősége semmit sem csökkent korunkban, az átalakulások, változások időszakában, sőt a már kialakult új körülmények között sem. Erre mutatott rá többek között az orosz Stugyeneckaja, amikor a szovjet kolhozfalvak építkezését tanulmányozta.' Sőt, a változások, a régi felbomlása, eltűnése, az új észlelése módszertani problémákat vetett fel.*' Ezeknek a módszertani kérdéseknek az volt a bolgár etnográfiában is a végső megválaszolása, hogy a népi építkezés kérdéseit a korábbinál szélesebb körűen, minden lehető összefüggés felmérésével, a történetiség szempontjait érvényesítve, a társadalmi vonatkozások teljességének ismeretében kell kutatni. Ezek a módszertani felismerések élénk visszhangot váltottak ki a bolgár néprajzban is. Mindenek előtt az alapelveket, majd a tipológiai és terminológiai kérdéseket kívánták tisztázni.' Ezen alapvető, elvi kérdések megválaszolása után következtek a többi vonatkozások. Közülük legfontosabbaknak tűnnek az akkulturizációnak, a migrációnak, a gazdasági-társadalmi változásnak a népi építkezésben megmutatkozó hatása, illetve ezek felderítése.

4 3 A magyarság néprajza. II. kiadás. I. 108. 4 Christo Vakarelski: Václáv Frolec: Die Volksarchitektur in Westbulgarien im 19. und zu Beginn des 20. Jahrhunderts. Brno, 1966. 164 p. -f- 43 t. Opera Universitatis Purkynianae Brunensis. Facultas philosophica. Ethnographia LXXIX. (1968.) 469-470. 5 E. N. Stugyenyeckaja: A mai kolhozparaszt-lakóház tanulmányozásának tapasztalataiból. Szovjet néprajztudomány. 4. sz. 1953. 50. 6 Gunda Béla: A népi építkezések kutatásának módszere. Az MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztályának Közleményei. 1954. 73-102. 7 Tornjov, A.: Nasata kásta. Spisanie na Bálgarskoto Inzenerno Architekturno Druzestvo 24. sz. (Sofia, 1924.) - Zlatev, T.: Periodi v bálgarskata architektúra. Uo. 25. sz. 1925. - Vő.: Bálgarskata kásta v svoja architektonicen i kulturno-istoriceski razvoj. Kn. 1. Selska kásta. (Sofia, 1930.) Kn. 2. Gradska kásta. (Sofia, 1937.) - Mavrodinou N.: Bálgarskata dárvena architektúra. Architektúra 1. (Sofia, 1947.) - Usta-Gencov, D.: Prinos kám nasata techniceska terminologija. Spisanie na Bálgarskoto Inzenerno Architekturno Druzestvo v Sofija 2. 8 Jaronofí, D.: Die Siedlungstypen in der östlichen und zentralen Balkanhalbinsel. Zeitschrift der Gesellschaft für Erdkunde zu Berlin Heft 5-6. 1934. - Koiev, B.

: Zivopisnata ukrasa v bálgarskata kásta. Architektúra 5. (Sofia, 1946.) Zlatev, Т. •. Nasata bitova kásta, nejnite formi i znacenieto i za sävremennata bälgarska architektúra. Uo. 2. 1946. - Popov, A.: Materiali i konstrukcii pro architekturnoto stroitelstvo v Strandzanskija kraj. Kompleksna naucna Strandzanska ekspedicija prez 1955 godina. (Sofija, 1955.) 406