A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Néprajz - Salamon Anikó: Nádsípkészítés a Hortobágyon

néha kisegítő magyar alkalmazottakat fogadtak. Magyar környezetüktől elzárkóztak, sőt egyesek - különösen eleinte - titokként őrizték termelési hagyományaikat. Ahol nagyobb csoportban éltek, ott bizonyos együttműködés alakult ki a bolgár családok között. 7. Ha mindehhez hozzászámítjuk azt, hogy a bolgárok - hazulról hozott szokásaik szerint - a magyarokétól eltérő módon alakították ki ágyasaikat (a csörgedeztető öntözés miatt pl. minden ágynak négy oldalról peremet kellett építeni, amelyet természetesen a bolgárok ugyancsak növényekkel ültettek be), új növényfajtákat, sőt kevésbé ismert fajokat (tojásgyümölcs, rebarbara stb.) honosítottak meg, akkor megérthetjük, hogy a bolgárkertészet lényegében forradalmasította a hagyományos kertészetet. A bolgárkertészet hatását azonban nem lehet egyszerűen a bolgárok kertészeti szokásainak átvételével magyarázni. Számításba kell venni, hogy számuk ritkán haladta meg a 10 000-et, s azok is kizárólagosan a városok peremterületének amúgy is tarka népességi elemét gazdagították.

21 Egyszerű, a vagyongyűjtésre berendezkedett takarékos, sőt kívülálló szemében fukar, zárkózott életmódjuk miatt magyar környezetük is jó ideig bizalmatlanul szemlélte őket. Szegényes életmódjuk, sajátos szokásaik, vallásuk miatt nehezen tudtak intenzívebb kapcsolatokat kiépíteni környezetükkel. Becsületes feddhetetlen életmódjuk ugyan szimpátiát váltott ki a magyarokból, de a magyar kertészekkel való közvetlen kapcsolataik nem alakultak ki. Az első bolgár rendszerű magyar kertek a századforduló táján létesültek, majd az 1908-as, 1912-es balkáni háborúk idején megkezdődött a bolgárok rohamos hazahívása, és helyüket sok esetben olyan magyar kertészek foglalták el, akik korábban a bolgárok mellett dolgoztak. Így 1913-ban már a magyarok kezén levő bolgárkertek száma került túlsúlyba.

11 A bolgárkertek hatása azonban elsősorban nem közvetlen, hanem áttételes formában jelentkezett a magyar kertkultúrában. Már első megjelenésük óta élénk érdeklődést váltottak ki a szakirodalomban. A XX. század elejétől kibontakozó új kertészeti szaktudomány zöldségkertészettel foglalkozó ágazata elsősorban a bolgárkertészetet tette vizsgálódása s egyúttal kísérletezései tárgyául. Úgyannyira, hogy az 1880-as éveket követő 50-60 év alatt a korábbi magyar kertészeti hagyományok ápolása meglehetősen el is sorvadt. A konyhakertészet tudománya ettől kezdve szinte egyértelműen a bolgárkertészet hagyományaiból indul ki. A XX. századforduló táján már meglehetősen széles körben bontakozott ki a kertészeti szakoktatás és szakpropaganda. Évente százával jelennek meg a kertészeti tárgyú cikkek, s a született bolgárok mellett - mint láttuk - egyre nagyobb számban jelentkeznek a „magyar bolgárok" is. Ezek közül egyre többen végeznek el különböző tanfolyamokat, kertészeti iskolákat, ahol lényegében a bolgárkertészeten alapuló öntöző-, művelés- és termeléstechnikát tanulhatták meg. Az is gyakorlattá válik, hogy az uradalmi kertekben bolgár kertészt fogadnak fel, akik ott bolgárkertészetet alakítanak ki. A terjedő bolgárkertészeti mozgalom valódi bolgár kertészeknek nem jelentett konjunkturális veszélyt, mert egyrészt a városok fejlődése miatt nőtt a kereslet, másrészt mert azok szívósságával, munkabírásával s mindezekhez párosuló igénytelenségével a „magyar bolgárok" nem vehették fel a versenyt. Ennek ellenére a XX. században a bolgár kertészek rohamos hazatelepülésével 21 Révész, 1915. 10 és I. melléklet. 22 Révész, 1915. 4. 23 Révész, 1915. 10-12. 394