A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Néprajz - Dám László: Anyag, szerkezet, forma a Nagy-Sárrét népi építkezésében

9. kép. Ollólábas-szelemenes tetőszerkezet (Bihardancsháza). Dám L. felv. módú gazdák nádtetős házaik héjazatát cserépre, és az újabban épített házak is már eleve ezzel a tetőzettel készültek. Nem volt jelentős, és elsősorban melléképületeken alkalmazták a vázra teregetett szalmaíedést, melyet itt bogárhátas tetőnek neveznek. Csak a legszegényebb rétegek házai készültek szalmafedéllel. Л kisebb ólak, szinek, pajták fedése még ma is gyakran történik a falra keresztbe rakott karókra és lécekre hányt szalmával, melyet szalmakötelekkel kötnek le. Gyakran készítenek kukoricaszárból, gallyakból kis hajlású nyeregtetőt, amire szintén szalmát raknak. Nem ritka az sem, amikor disznóólra, kocsiszínre vagy veremre széna, ill. szalmaboglyát raknak. Nagyon szoros az összefüggés a házhomlokzatok formai képe és tetőzet között. A nyeregtetővel szükségszerűen együtt jár a zárt, függőleges, háromszögalakú oromzat, míg a kontyolt nyeregtetős házak mind csapottvégűek, vagy ahogyan a sárrétiek nevezik „kaniárosak". (A házvégtípusok elterjedését 1. a 16. képen.) Ez a két alapvető típus található itt a Nagy-Sárréten. Eleinte nádból, kóróból készültek, betapasztva, fehérre meszelve különös szépséget kölcsönöznek a lakóháznak. Az 1860-as években kezd elterjedni a deszkából készült oromzat,

25 amelyet ma már igen változatosan és szépen díszítenek. A díszítés mindig az anyagból, a szerkezetből és a formából nő ki. A deszka kiválóan alkalmas az igen változatos ornamentika kialakítására. Eleinte csak a ház utca felőli részét építették deszkából, később mindkettőt. Hogy a díszítésnek milyen nagy szerepe van, az is mutatja, hogy gyakran az utca felőli házvég erősen díszített, a másik egyszerű, sima. Igen kedvelt a napdíszítés, kör vagy félkör alakú deszka jelképezi a napot, a ferdén alkalmazott deszkák hézagainak lécezése a nap sugarait. Nagyon változatosak a szellőzőlyukak formái is. Az oromzatot a legtöbb helyen ueremínynék mondják, de gyakori a házvíg terminológia is. A lakóház legszebb, legplasztikusabb része a tornác. A magyar tornác eredetével, fejlődésével, típusaival és a megjelenési formáiban jelentkező különböző építkezési stílusok hatásával több kiváló kutatónk is foglalkozott, akik ezeket a kérdéseket kimerítően elemezték. Elsősorban Bierbauer Virgil, Vargha 23 Szűcs S.: Néprajzi vonatkozások. . . i. m. 194. , l , • '.'"•.' 359