A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Néprajz - Dám László: Anyag, szerkezet, forma a Nagy-Sárrét népi építkezésében

csülték a hazahordott nádat s a jegyző ennek alapján számította ki, hogy kinek hány kévét kell bevinnie az uradalom kertjébe.

0 K. Nagy Sándor szerint a Sárrét egyes vidékein a jó nád több jövedelmet hoz, mint a legjobb szántóföld.*' Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nád lett volna az egyetlen építőanyag, mint ahogy azt sem, hogy a nádnak az építkezésre való felhasználása minden faluban egyforma jelentőségű. Elsősorban melléképületek készültek ebből az építőanyagból, a nádházak száma már jóval kisebb. Az adatok tanúsága szerint csak négy községben: Sárrétudvariban, Szerepen, Biharnagybajomban és Püspökladányban volt igen jelentős a lakóházak nádból való építése. (A 2. kép adatai csak a lakóházakra vonatkoznak.) Szerepen 1826-ig még a templom is nádból volt.

7 Más községekben csak a lakóházak kis százaléka készült nádból, inkább a melléképületeket építették belőle. A nádépítkezés jelentőségére először Györffy István hívta fel a figyelmet, aki ezt az építési módot a Sárrét és környéke specialitásának tartotta. Adatai szerint a XX. század elején még a következő községekben találhatók kisebbnagyobb számban nádházak: Mezőtúr, Biharnagybajom, Bihartorda, Ókécske, Túrkeve, Kisújszállás, Karcag, Nádudvar, Püspökladány, Nagyrábé, Bihardancsháza, Kornádi.

8 Ezek szerint területünkön és a Nagykunságon a nádépítkezés általánosan alkalmazott építőtechnika volt. Az újabb kutatások szerint elterjedése azonban sokkal szélesebb, mint ahogy azt Györffy István vélte. Ismeretes és alkalmazott eljárásmód volt Tiszacsegén, Békés megye területén, Hódmezővásárhelyen és a Sárközben is,

9 általában minden mocsaras, nagy mennyiségű és jó minőségű nádat-termő területen. Érdekes, hogy XIV-XVII. századi faluásatásaink során egyetlen, bizonyíthatóan nádfalú ház sem került felszínre. Csak Papp László és Szabó Kálmán feltételezik, hogy a Kecskemét környéki ásatások feltárt lakóházainak egy része nádfalú lehetett, de bizonyítható adatokat felsorakoztatni nem tudnak.

10 A nádház építésének első részletes leírása ugyancsak Györffy István nevéhez fűződik. Később Szűcs Sándor foglalkozott részletesen a kérdéssel több kitűnő tanulmányában is.

11 Ujabban Balázs Lajos közöl igen érdekes adatokat a nádudvari nádházra vonatkozóan. Itt az érdekesség az, hogy míg a Sárréten a ház tetejét a falak felépítése után építették, addig Nádudvaron előbb elkészí5 Püspökladány parasztságának sorsa a XIX. században. Déri Múzeum Adattára Néprajzi Gyűjtemény, Ngy. V. 989. 6 K. Nagy Sándor: Bihar vármegye földrajza. (Nagyvárad, 1886.) 35. A nád jelentőségére utalnak a következő adatok is: „Szerepen a határ nagyobb része nádas, rétség vagy mocsár . . ." „Nagyrábén a határ egyharmada nádas." Fényes E. i. m. 469., 462. 7 Szűcs Sándor-. A sárréti nádház és élete. Néprajzi Értesítő XXXV. (1943.) 136. 8 Györffy István: A Nagykunság és környékének népi építkezése. I. Néprajzi Értesítő IX. (1908.) 157-160. 9 K. Kovács László: Adatok Tiszacsege néprajzához. Néprajzi Értesítő XXVII. 1935. 99103. - Barabás Jenő: Békés megye néprajza a XVIII. században. A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum kiadványai 58-59. sz. (Gyula, 1964.) 33., és Népi építkezés Hódmezővásárhelyen a XVIII. században. Ethnographia LXV. (1954.) 470. - Katona Imre-. Sárköz. (Bp. 1962.) 95. 10 Szabó Kálmán: Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. A Magyar Nemzeti Múzeum Művelődéstörténeti Kiadványai. (Bp. 1938.) 82. - Papp László: Ásatások aXVI. sz.-ban elpusztult Kecskemét vidéki falvak helyén. Néprajzi Értesítő XXIII. (1931.) 146-147. 11 Györffy I. i. m. 158-159. - Szűcs S. i. m. 113-149., és Néprajzi vonatkozások Bihar vármegyében. In: Nadányi Zoltán szerk.: Bihar vármegye (Bp. 1938.) 191-192. 347