A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)
Történelem - Kahler Frigyes: Debrecen város és Hajdú vármegye szükségpénzei 1919-ből
szomszédos Szabolcs vármegyétől. 4 ' A főispán kihirdeti és foganatosítja - a Hajdú Vármegyei és Debreceni Kereskedők Egyesülete tiltakozása ellenére - a román hatóságoknak az 1, 2, 10, 20 és 25 koronás bankjegyek kivitelére vonatkozó tilalmat és az Osztrák-Magyar Bank megkeresésére intézkedik a pénzcsempészés megszüntetése ügyében/' 6 A helyhatósági adók bevezetése közjogi vitát robbantott ki a Pénzügyigazgatóságok, az adókat megszavazó tanácsülésen elnöklő Mark Endre főispán és a Városi Tanács között. A Pénzügyigazgatóságok és a főispán ugyanis az államkincstár érdekeit látják csorbítva és azt állítják, hogy a helyhatósági adók bevezetése „az állampolgárokat a kelleténél jobban megterheli,'"^ - akként foglal állást, hogy: 49 „ . . . egyedül a városi tanács az, amely jelenleg a megszállás tartama alatt is abban a helyzetben van, hogy közreműködését kiiejtheti, jogait gyakorolhatja és kötelességeit teljesítheti. . . Ezek szerint a törvényhatósági autonómia kereamely a törvényeink alapjain intézkedni hivatott és jogosult, a többi szervek helyett is, tehát első és utolsó íokon mindaddig, amíg a megszálló hatalom kifejezetten ellentétes rendelkezéseket nem tesz." Ez az állásfoglalás sem hagy kétséget aziránt, hogy a város - amennyiben a gazdasági helyzet megköveteli ~ nem állt volna el a szükségpénz kibocsátásnak tervétől. A bevezetésre kerülő helyhatósági adókat - illetékbélyeg, járlat illeték, az új iparengedélyek után kirótt díjak, a háború alatt szerzett ingatlanok eladásánál mutatkozó nyereségre kivetett adó, szállodák, kávéházak és cukrászdák forgalmának megadóztatása, boradó stb. - szabályrendelet - formájában a Törvényhatósági Bizottság november 28. és 29. napján megtartott közgyűlésén utólag lényegében jóváhagyta. (145-154 és 157 számú határozat 50 ) Az 1919. évi költségvetést végül 5 320 827 korona deficittel fogadja el a Törvényhatósági Bizottság november 28-án meghozott 120/1919. számú határozata. A Törvényhatósági Bizottság ebből 3 130 000 koronát az említett pótadóból, míg 2 190 827 koronát kölcsön felvételével kívánja fedezni, a határozat indoklása szerint: 51 „ . . . nem tartaná ugyanis sem igazságosnak, sem méltányosnak, hogy a rendkívüli helyzet iolytán előállott költségvetési hiány egész összegének fedezetét községi pótadóból nyerje és annak egész terhét a város ezidő szerint adózó polgársága éspedig rövid egy év alatt viselje . . . hanem ezen súlyos terhek egy részét a sok megpróbáltatást átélt haza lakosságának remélhetőleg majd kedvezőbb viszonyok között élő újabb generációja viselje," Októberben korlátozottan bár - a román parancsnokság engedélyével megindul a rendszeres közlekedés a fővárosba 52 és a nyugati országrészbe. Ez lehetővé teszi, hogy a bankjegyhiány és az ebből adódó zavarok leküzdésére a törvényhatóság nagyobb mennyiségű bankjegyet szerezzen be. így az 1919. október 30. napján megtartott tanácsülés arról rendelkezik, hogy 2,6 millió koronát szállítsanak az Osztrák-Magyar Bank Debreceni Fiókjához Nagyváradról, 45 HBL. IV. B. 1403/e - 140/1919. lpbsz. - 141/1919. jpbsz. és thkj 1919. 188. - HBL. LV. B. 1405/b/257 - 23924/1919. 46 HBL. IV. B. 1405/b/257 - 25087/1919. - HBL. IV. B. 1402/c/2 - 2541/1919. főisp. 47 HBL. IV. B. 1405/b/254 - 32949/III. 1919; 2672/1919. V. főisp. 48 HBL. IV. B. 1405/b/254 - 20386/1919. 49 HBL. IV. B. 1405/b/254 - 20179/1919. - HBL. IV. B. 1402/c/2 - 2745/1919. V. 50 thkj 172-189. 51 Uo. 144. 52 HBL. IV. B. 1402/c/2 - 2763/1919. főisp. 341
