A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Kahler Frigyes: Debrecen város és Hajdú vármegye szükségpénzei 1919-ből

kibocsátásában, hanem az Osztrák-Magyar Bank lebélyegzett bankjegyeinek forgalomba hozatalában - a bankjegyhiányt illetően - és rendkívüli adók bevezetésében - a költségvetési hiányt illetően - látták a megoldást. 3. Debrecen Szabad Királyi város és a Tiszántúli Református Egyház kerület Könyvnyomda Vállalata

!(i által készített szükségpénz minta sorozatból az 1, 10, 20 és 100 koronás címlet van birtokunkban. A 2 koronás leírása a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében feltalálható (783 leltári szám) példány nyomán történt. Az 1 koronás 113 X ^2 mm téglalap, mindkét oldalon zöld színű, szabálytalan mintával, ovális vonalakból összeállított fekete kerettel. Az előlapon bal oldalt Debrecen város, jobb oldalt Hajdú vármegye fekete nyomású címere. A hátlapon a szegélytől 6 mm-re fekete vonalakból három fehér hullámvonallal átszőtt keret. A betűk színe mindkét oldalon fekete. A 2 koronás 119x83 mm, szőtt keret. A betűk színe mindkét oldalon fekete. A 2 koronás 119 X 83 mm, alapszíne kék, a szöveg és a címerek feketék. Az alapnyomás mintája azonos a 100 koronáséval. A keretdíszítés a 10 koronás elő- és hátoldalának szegélymintájával azonos. A 10 koronás mérete 149 X 78 mm. Mindkét oldal felső harmada zöld, a középső harmad piros, míg az alsó harmad kék alapszínű. A hátlap színei az előlapénál halványabbak. Az előlap piros mezőjében helyezkedik el bal oldalon Debrecen, jobb oldalon Hajdú vármegye zöldesszürke színű címere. A betűk színe - mindkét oldalon - ugyancsak zöldesszürke. A pénzjegy mérete 145 X 90 mm. Az alapszín mindkét oldalon azonos, a felső és alsó 1/8-1/8 részben szürkészöld, a közbeeső mező halvány piros, az előlap címerei és betűi az előlapon zöldesszürkék, a hátlap betűi zöldek. 162 X 119 mm-es méretben. Mindkét oldalon az alapszín a felső és alsó harmadban barna, a középső harmadban zöld. Debrecen és Hajdú vármegye címere, valamint az előlap betűi barnák. A keret nélküli hátlap betűi és a hátlap mintái ugyancsak barnák. - Nincs adatunk arra, hogy a mintadarabokból hány sorozat készült; joggal feltételezhetjük azonban, miszerint a bemutatott darabok ritkaságok. 4. A Debreczeni Független Újságban részletesen ismertetett szükségpénzek soha nem kerültek forgalomba. Mint láttuk, az Osztrák-Magyar Bank és - feltehetően - a román hatóságok nem a szükségpénz bevezetésével kívánták a pénzügyi problémát megoldani. Ügy véljük azonban, hogy az Osztrák-Magyar Bank ellenzése a júniusi politikai és pénzügyi helyzet változatlanul maradása esetén a szükségpénz kibocsátását önmagában nem akadályozhatta volna meg. Nem nélkülözhetjük ezért azoknak az okoknak a feltárását, amelyek eredményeként az egykorú tudósító július 30-án a következőket írta:'

5

' 36 A nyomda vállalat felügyelő bizottságának elnökhelyettese a vizsgált időszakban Csóka Sámuel volt. HBL. IV. B. 1405/b/253 - 16643/1919. 37 DFU. 1919. 122. sz. 330