A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Kahler Frigyes: Debrecen város és Hajdú vármegye szükségpénzei 1919-ből

Kahler Frigyes Debrecen város és Hajdú vármegye szükségpénzei 1919-ből Numizmatikai irodalmunkban eddig fel nem tárt

1 és papírpénz katalógusainkban ismeretlen

2 szükségpénz ismertetése nem nélkülözheti azoknak a történeti viszonyoknak a rövid áttekintését, amelyeknek tanúi a napjainkra maradt szükségpénz példányok. 1. A román csapatok 1919. április 23-án megszállják Debrecent. A Tanácsköztársaság hatalma néhány nap elmúltával a Tiszántúlon megszűnik, s megkezdődik - a román királyi katonai hatóságok szoros felügyelete mellett - a polgári rend restaurációja. A részben visszaállított magyar közigazgatási szervek - néhány, főleg belső szervezeti és személyi kérdés eldöntéséről eltekintve - lényegében a végrehajtó szerepére szorítkoznak - s csupán pártoló, vagy ellenző javaslatokat fűznek a román kormányzó tábornok elé kerülő kétnyelvű kérvényekhez. A gazdasági élet, nem utolsó sorban a pénzgazdálkodás"' - ellenőrzése is a megszálló 16. hadosztály parancsnokságának közvetlen hatáskörébe kerül. Debrecen városának 1918 novemberétől nincs polgármestere. A polgármesteri teendőket - a Tanácsköztársaság idején működő direktórium 34 napos kormányzását/' nem számítva - a polgármester helyettes főjegyző, majd a város és a vármegye közigazgatását összevonva a polgármesteri teendőkkel megbízott főispán látja el.

s A megbízás forrása azonban nem a magyar kormány, hanem a román katonai parancsnok. Debrecen - valamint a várossal együtt a román katonai közigazgatás alá tartozó terület - így sajátos helyzetbe kerül. Az ország jelentős részén még a tanácskormány gyakorolja a hatalmat, ezért a román katonai megszállás nyomán kibontakozó polgári restauráció nem tud közvetlen és állandó kapcsolatot létesíteni sem a Szegeden szervezkedő magyar ellenforradalmi erőkkel, sem a volt Osztrák-Magyar Monarchia Bécsben működő olyan fontos intézményeivel, mint az Osztrák-Magyar Bank.

0 Megkísérli ugyanakkor - a jogfolytonosság hangoztatása mellett - az 1918 novemberét megelőző jogszabályok érvényesítését s ezek, valamint a Károlyi-kormány hatalomra jutása 1 A Hajdú-Bihar megyei Levéltár dolgozóinak - elsősorban Komoróczy György kandidátus, levéltár-igazgatónak - szíves fáradozásukért, Bertók Lajos tudományos könyvtári osztályvezetőnek, Nagyházy Jánosnak a szükségpénzek eredeti darabjainak átadásáért és Gedai István kandidátus, muzeológusnak a 2 koronás megtekintéséért ezúton mondok köszönetet. 2 Az ÉREM XIV. (1958.) 91. sz. 140. 3 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (továbbiakban HBL.) IV. B. 1402/c/2-2541/1919. főisp. 4 Vö.: A Tanácsköztársaság Hajdú-Biharban 1919. (Debrecen, 1968.) 5 HBL. IV. B. 1401/8, - 162/1920. és HBL. IV. B. 1406/a. 262 - 5535/1919. 6 HBL. IV. B. 1401/7 - 233/1919. főisp. 21* 323