A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - G. Kapusi Erzsébet: Egy nagy forradalmár ifjú évei

szólalt Kolarov is. Felhívta nyomatékosan a figyelmet az antimarxista irányzatok elleni harc fontosságára, s elmondotta eddigi tapasztalatait. 1903-ban a Russzéban tartott kongresszuson is részt vett és fontos problémához szólt hozzá: a szövetkezeti kérdés jelentőségére és ennek aktualitására hívta fel a figyelmet. Kolarov igen sok gyűlésen vett részt, s ezeken mindenütt hirdette a párt álláspontját, hirdette ideológiáját, eszméjét. Mint a párt szervezetének első agitátora mindig a legfontosabb kérdésekkel foglalkozott. így pl. egyik alkalommal arról beszélt, hogyan végzik a belga munkások az agitációs és propagandamunkát a választások előtt. Máskor arról szólt, hogy mi az internacionalizmus, mit jelent a jobb- és baloldali szociáldemokrácia, hogyan védjék meg a munkások a saját érdekeiket. Beszélt a választások előkészítéséről, arról, hogy melyek voltak az eddigi választási tapasztalatok és levonta a tanulságokat. Agitációs és propagandamunkája nemcsak Sumenra, hanem a környező vidékre is kiterjedt. Ellátogatott a környék falvaiba és egyszerű, világos szavakkal az embereket leginkább érdeklő, a legfontosabb kérdéseket magyarázta meg. így pl. Preszlávban az egybegyűlt parasztság előtt a földművelés és a szocializmus kapcsolatáról beszélt. 1903 januárjában Tragovistéban Bulgária gazdasági fejlődése és a szociáldemokrácia volt beszédének a témája. Az 1903as országgyűlési választások előtt Provadiában, Várnában tartott nagygyűléseken beszámolókat és előadásokat tartott. A párt központi küldötteként Russzéban, Plovdivban, Szófiában tartott beszédeket. Élesen támadta beszédeiben a jobboldali szociáldemokrácia kétarcú politikáját. Sokat foglalkozott Kolarov a kulturális kérdésekkel is. Művelni, nevelni akarta dolgozó népét. Gyakran rendeztek kultúresteket Sumenben. Ezeken előadásokat, felolvasásokat tartottak, verseket adtak elő, a bolgár és a nemzetközi irodalom haladó költőit és íróit szólaltatták meg. 1902 decemberében bemutatták Bulgáriában először Hauptmann: Takácsok című nagy drámáját. A nagy agitatív erejű darabot, amely az 1844-ben Péterswaldauban lezajlott takácsfelkelésnek állít drámai emléket maga Kolarov rendezte és ő maga is szerepelt benne. A Takácsokat a volt Mihály Arkangyal, jelenleg Dobri Vojnikov művelődési otthonban még egyszer, 1903 elején, bemutatták. A darab nagy hatást gyakorolt a nézőkre. 1902-ben a munkások részére tanfolyamot szervezett. A tanfolyam októberben indult, esténként gyűltek össze és előadója maga Kolarov volt. Ezeken a tanfolyamokon a legfontosabb politikai és gazdasági kérdésekkel foglalkoztak. Ilyen témákat hallgattak és vitattak meg többek között mint pl. A munkás törvényhozás és a szocializmus problémája. Első időkben kevesen látogatták, de kezdeti nehézségek után a tanfolyam hallgatói létszáma nőtt, bővült. Híre ment, s a munkások egyre nagyobb számban látogatták. 1903-ra és 1904-re már 80100 munkás gyűlt össze esténként, hogy meghallgassa az előadót és megvitassák az elhangzottakat. A város mozgalmi élete ébredezett. Kolarov és munkatársainak együttes munkája eredményeként megalakult a szabók és a cipészek szakszervezeti egyesülete. Az az egy esztendő, amit mint párttitkár Sumenben töltött sok küzdelemmel, harccal volt tele, de már mutatkoztak eredmények is. Koralov 1903. augusztus 27-ig volt a sumeni pártszervezet titkára, ekkor a pártközpont utasítására Plovdivba ment. Utóda Sumenben munkatársa, E. Markovszki lett. A sumeni pártmunka jelentős szakasza volt Kolarov életének. Kolarov, a bolgár nép és a nemzetközi munkásmozgalom nagy fiának további útja is küzdelmekkel van teli. Mindenütt ott volt, ahol a nép érdekeit vé320