A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - G. Kapusi Erzsébet: Egy nagy forradalmár ifjú évei

G. Kapusi Erzsébet Egy nagy forradalmár ifjú évei Sumenben - Debrecen bolgár testvérvárosában - született Vaszil Kolarov, a bolgár és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő, nagy alakja. Sumeni lakóháza ma emlékmúzeum. Életét - egyetlen tanulmány keretében - bármily nagy terjedelmű legyen is az - lehetetlen volna teljes gazdagságában bemutatni, így ebben a tanulmányban életének ifjú éveit villantjuk fel. Vaszil Kolarov 1877-ben született jómódú családból: Peter Dobref Kolarov és Sztefa Vaszileva Ikonomova középső gyermekeként. Apja eredetileg cipészmester volt, majd kereskedelmi tevékenységet is folytatott. Mielőtt személyével foglalkoznánk először az akkori bolgár politikai, gazdasági, társadalmi viszonyokat tekintsük át. Bulgária 500 esztendőn át volt török nemzeti és társadalmi elnyomás alatt. A bolgár nép nagy erőfeszítéseket tett szabadsága kivívásáért. A kísérletek azonban balsikerrel jártak, de a bolgár nép soha nem mondott le arról, hogy lerázza magáról a kíméletlen elnyomást és elnyerje függetlenségét. A XVIII. század második felében Bulgáriában új történelmi folyamat indult meg: a bolgár nemzeti öntudat kialakulása. Ennek eredményeként született meg a bolgár nép nemzetté válása. A XIX. század első évtizedében ez a folyamat egyre erősödött. A bolgár nép nemzeti felszabadító mozgalma - a XVIII., illetve a XIX. század - Bulgária történelmének legfényesebb korszaka. Ekkor érlelődnek a bolgár nemzeti demokratikus forradalom feltételei. A XIX. század második negyedében országszerte erősödött a török uralom elleni fegyveres harc. Viharos, tömeges parasztfelkelések zajlottak le az ország nyugati részein. Északnyugat-Bulgáriában 16 falu parasztsága robbantott ki felkelést. 1837-ben újabb parasztfelkelés tört ki a piroti és berkovicai járásban, 1841-ben a nisi pasalikban. A török hatalom szörnyű kegyetlenséggel nyomta el a felkeléseket. Nisiben nemcsak férfiakat, de nőket és gyermekeket is meggyilkoltak, s a házakat kifosztották, majd felgyújtották. A bolgár parasztság elégedetlensége nőttön nőtt, 1850-ben hatalmas felkeléssé duzzadt: Ez a megmozdulás - bár kudarccal végződött - erős csapást mért a török feudális rendszerre. A XIX. század 60-70-es éveiben a bolgár nép jelentős sikereket ért el kulturális felmelkedése terén. A hosszas szívó harc után elérte, hogy a szultán engedélyezte a független bolgár egyház megalakítását. Az újonnan létesült Bolgár Exarchátus azzal járult hozzá a művelődéshez, hogy új iskolákat nyitott, főleg olyan területeken, ahol a bolgár lakosságot idegen kultúrpropaganda veszélyeztette. A súlyos életkörülmények ellenére a bolgároknak sikerült a közoktatást a korhoz képest elég magas színvonalra emelniük. Fejlesztették a tudományt, az irodalmat, újságírást és a művészeteket. 1876-ban kb. 1500 elemi 315