A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Sápi Lajos: Újsorosi házak Debrecenben

korábban kialakult település külső formáját. A város déli részén a Varga utcai taksás telkek hasonlóan a város külső határát követve, tört utcavonallal a Késes és Salétrom utcák kialakításával létesültek. Itt az ősi település és az új házsorok között a későbbi Erzsébet utca beépítése az első telepítéskor elmaradt, mivel itt vonult el a szennyvíz levezetésére is szolgáló városárka, melyet csak közel egy évszázaddal később töltöttek be véglegesen és tettek beépíthetővé. A most kijelölt házhelyeket iíjsorosi telkeknek s a rajtuk felépült jellegzetesen kis családi házakat újsorosi házaknak nevezték el, melyek később a birtoklásukért fizetendő évi, taxa után mint taxás, vagy taksás telkek, taksás házak éltek tovább a nép nyelvén. E telkek elnyeréséért a nincstelen debreceni polgárok az igénylési lehetőség nyilvánosságba hozatala után tömegesen nyújtották be kérelmüket a juttatást elbíráló királyi biztossághoz. A levéltárban fellelhető királyi biztosi iratok mellett 455 darab telek juttatásáért folyamodó beadványa található, melyek felülbírálása 1773. június 21-23. között folyt le. E beadványokat majdnem kivétel nélkül írástudó emberekkel íratták meg a kérelmezők, kik a kor szellemének megfelelően alázatos szolgai hangon fogalmazták meg azokat, közel azonos tartalommal. A többek között 1773. június 20-án Jósa György folyamodó is kérelmet nyújtott be.

4 „Méltóságos Gróff és Királyi Comissarius Ur. nékem Kegyelmes Uram! Négy esztendeje, miólta Portiét fizetek és más egyéb féle Nemes Váross terheit hordozok, ide való Lakoss vagyok, az eleimis minden Nemzetségemmel a Várost Szolgált és Portiozott; Semmi Jövedelmem tellyességgel nincsen, se Házam, se arra épétendő Hajlékomnak fundusom sincsen, más Házánál Négy apró gyermekeimmel kesservessen nyomorgók. Hogy annyivalis inkáb a Nemes Város onusaira, és Portiónak fizetéssére alkalmatossabb lehessek. Annak okáértt én Szegény Siralmas contribulus gyermekeimmel edgyütt Leborulván, mély alázatossággal Felséges Királyi Comissió, Született irgalmasságú Kegyelmessége előtt forró buzgósággal essedezem, méltóztassék hathatósan és kegyeimessen ilylyetén Szükséges kéréssemet, további való meg-maradásomra Attyai Szivére venni, és engemet Házhelynek kiadássával meg-vigasztaltatni; Melly alázatos instantiámra várván kegyelmes, és meg-vigasztaló Rendeléssét Felsséges Királyi Commissiónak, maradok. Méltóságos Gróff és Királyi Commissárius Kegyelmes Urnák alázatos Szegény Szolgája. Jósa György Hatvány Utczában Lakozó contribulus. A város területi fejlődésének korlátait az új épületek létesítésével így feloldva, rohamos gyarapodásnak indult Debrecen, ami a lakosszámának gyors növekedésében is jelentkezett. Az 1770-ben már több mint kilencszáz éves múltra visszatekintő település 23 322 lélekszáma az új telekosztást követő hatvan év alatt ugyanis kétszeresére növekedett, amit az időközökben megtartott népszámlálások adatai igen szemléltetően igazolnak: Az egykori feljegyzések szerint 1770-ben 23 332 1775-ben 25 322 1792-ben 29 153, míg 1830-ban már 48 810 lakost tüntet fel az összeírás. 4 HBmL. IV. A. 1002/3. Forgách Miklós királyi biztosi iratok melléklete. 297