A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Miklós Zsuzsa:A debreceni vákáncsosok

Ennek ellenére a csemeteültetés jelentőségét - a jelek szerint - hamar fel­ismerte a város, mert míg 1880-ban csupán 6 kh csemetekerttel rendelkezett az erdőgazdaság (akác), 1882-ben már 21 kh akác és 7 kh kőris csemetenevelő állt az ültetők rendelkezésére. S ehhez hozzá kell számítani azt is, hogy minden erdőőr l/2-l kh csemetekertet tartott a saját gondozásában. Török Gábor ada­tai szerint 1882-ben a debreceni erdőknél 32 erdőőr dolgozott, tehát összesen kb. 60 kh csemetekerttel rendelkezett ekkor az erdőgazdaság. 0,5 Ez a terület az idők folyamán egyre inkább növekedett: 1939-ben 90 kh volt. 64 A telepítők elsősorban akác-csemetéket ültettek. Amíg a város nem ren­delkezett elegendő csemetekerttel, a vákáncsosoknak házilag kellett a csemeté­ket felnevelni. Az erdőgazdaság minden évben 1-2 liter akácmagot adott nekik, s ezt 50-200 négyszögöl területre kellett iskolának betelepíteni. Ezzel ültették be a vállalt irtásföldet, pótolták a hiányokat.'" „Úgy vettük a magot, oszt akkor elvetettük a íelásózott földbe és akkó kiköt, oszt gyomláltuk, ősszel pedig kiül­tettük, meg akit ősszel nem, azt tavasszal. " m Néhány évtized múlva már csak kisebb mértékben vettek részt a vákáncso­sok a csemetenevelésben. Nem házilag állították elő azokat, hanem a várostól 14. kép. Csemeteültetés 63 Uo. 964. 64 Zelizy Dániel i. m. 680. 65 VF 1906. 4. 66 Vértesi Sándor közlése. 256

Next

/
Oldalképek
Tartalom