A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Miklós Zsuzsa:A debreceni vákáncsosok

Ennek ellenére a csemeteültetés jelentőségét - a jelek szerint - hamar felismerte a város, mert míg 1880-ban csupán 6 kh csemetekerttel rendelkezett az erdőgazdaság (akác), 1882-ben már 21 kh akác és 7 kh kőris csemetenevelő állt az ültetők rendelkezésére. S ehhez hozzá kell számítani azt is, hogy minden erdőőr l/2-l kh csemetekertet tartott a saját gondozásában. Török Gábor adatai szerint 1882-ben a debreceni erdőknél 32 erdőőr dolgozott, tehát összesen kb. 60 kh csemetekerttel rendelkezett ekkor az erdőgazdaság.

0,5 Ez a terület az idők folyamán egyre inkább növekedett: 1939-ben 90 kh volt.

64 A telepítők elsősorban akác-csemetéket ültettek. Amíg a város nem rendelkezett elegendő csemetekerttel, a vákáncsosoknak házilag kellett a csemetéket felnevelni. Az erdőgazdaság minden évben 1-2 liter akácmagot adott nekik, s ezt 50-200 négyszögöl területre kellett iskolának betelepíteni. Ezzel ültették be a vállalt irtásföldet, pótolták a hiányokat.'" „Úgy vettük a magot, oszt akkor elvetettük a íelásózott földbe és akkó kiköt, oszt gyomláltuk, ősszel pedig kiültettük, meg akit ősszel nem, azt tavasszal. "

m Néhány évtized múlva már csak kisebb mértékben vettek részt a vákáncsosok a csemetenevelésben. Nem házilag állították elő azokat, hanem a várostól 14. kép. Csemeteültetés 63 Uo. 964. 64 Zelizy Dániel i. m. 680. 65 VF 1906. 4. 66 Vértesi Sándor közlése. 256