A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Miklós Zsuzsa:A debreceni vákáncsosok

III. táblázat A vákáncsosok állatállománya (В) ^\^^ Állatfajok Év ^\ Ló Tehén Növ. marha Borjú Sertés 1 éven aluli malac ^\^^ Állatfajok Év ^\ darab 1921 1924 1931 308 232 122 772 783 298 73 26 250 247 94 901 273 —=2231 1036 = 2644 — =540 személyzetnél tüntetik fel a sertésállományt, a telepítőknél nem. Holott - tudomásunk szerint - a sertéstartást nem tiltották meg. Ha az állatállományt - a pontosság érdekében most már csak a lovat és a szarvasmarhát figyelembevéve - összevetjük az egyes években a vákáncsos családok létszámával, érdekes megfigyeléseket tehetünk: az egy családra jutó állatállomány e három évben a következőképpen alakult: 1921 1,3 1924 1,5 1931 2,0 Az évek során tehát - legalábbis ezen a téren - bizonyos javulás figyelhető meg. Az erdőgazdaság által engedélyezett állatlétszámmal azonban még ekkor sem rendelkeztek a vákáncsosok. Az 1931-es - legrészletezőbb - kimutatás szerint ugyanis a 269 telepítő között az alábbi megoszlás tapasztalható: Állat Családonkénti eloszlás /o 2 ló 6 családnál 2 2 ló + szarvasmarha 1 családnál 0,3 1 ló + szarvasmarha 70 családnál 26 1 tehén 32 családnál 12 2-nél több marha 45 családnál 16 2-nél több marha és más semmi 40 családnál 15 Tehát a telepítőknek csak 26%-a rendelkezett lóval és szarvasmarhával is. A szabályzat szerinti engedélyezett állatlétszám azonban csak 19 család (7%) esetében található fel. Általánosabb az, hogy csak szarvasmarhát tartottak - és feltehetően sertést. A szarvasmarhát ugyanis - ló hiányában - igázni is tudták, a tejtermékeket pedig értékesíthették a piacon. Ezáltal két irányban is hasznosítani tudták ezt az állatot.

4

' 47 HBL Debr. Polgm. IV. B. 1406/b. 46. 5539/1932. 249