A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Miklós Zsuzsa:A debreceni vákáncsosok

mospércs, Hajdúsámson, Hosszúpályi, Monostorpályi stb.) lakói közül elsősorban azok vállalkoztak, akik nem tudtak vagy nem akartak máshol munkát vállalni. A vákáncsosok létszámára vonatkozóan sajnos kevés adat áll rendelkezésünkre. Csak 1921-től kezdve tudunk többé-kevésbé pontos számadatokra támaszkodni. A korábbi évek állapotára csak a szöveges utalásokból következtethetünk. Ezek alapján két hullám figyelhető meg a telepítők létszámának alakulásában: az első a századforduló utáni években éri el tetőpontját, a második 1921-ben. 1921 után fokozatos csökkenés tapasztalható a város intézkedései következtében (1. I. sz. táblázat).

34 Ügy tűnik, hogy a város a létszám alaI. táblázat A vákáncsosok létszámának alakulása 4

\. Év Hely 1921 1929 1938 1942 1943 Debrecen Gúth Haláp Nagycsere Bánk 85 36 414 445 30 11 112 205 24 6 129 89 42 7 6 46 9 38 12 5 30 8 32 Összesen 980 358 290 106 87 kulásához igazította a telepítési szabályzatok kiadását: az elsőt ,,A vákáncsos földek használati szabályai" 1906-ban, a második, bővített és átdolgozott rendelkezést 1921-ben adták ki, amikor ismét nagyobb tömegek vettek részt az ilyen jellegű erdőtelepítésben. Figyelembe véve a vákáncsosok igen szűk társadalmi körét, családtagokkal is csupán néhány ezerre menő lélekszámukat, felmerülhet a kérdés, vajon érdemes-e foglalkozni velük. A fenti adatok szerint ugyanis, amikor a számuk a legmagasabb volt, akkor is csak 980 vákáncsos-család élt a debreceni erdőségeken (a családtagokat is beszámítva hozzávetőlegesen 6000 fő). Jóllehet a vákáncsosok csak Debrecenben, annak is csak északi és keleti erdőségein dolgoztak, valójában őket olyan, az agrárproletariátushoz tartozó speciális kis csoportnak kell tekintenünk, akiket foglalkozásuk sajátos jellege különböztetett meg a szegénységnek e hatalmas tömegétől. S éppen e sajátos jegyek tették egyben indokolttá is, hogy sorsuknak megkülönböztetett figyelmet szenteljünk. Bizonyos értelemben ők is vándorló életmódot folytattak, de ez a mozgás csak Debrecen város birtokhatárain belül zajlott - az erdőgazdaság intézkedéseinek megfelelően. Magának az életformának a tartama sem volt hosszú: a vákáncsosok alkalmazása és erdőtelepítésük ideje az 1880-as évek elejétől az 1940-es évek közepéig, tehát maximum 65-70 évig tartott csupán. A város szükségből volt kénytelen alkalmazni ezt a gazdálkodási módot, s bizonyos idő elteltével, amikor már másként is biztosítani tudta az erdőségek fenntartását és az új erdők 34 1921 - Csobán-Csürös i. m. 322.; 1929 - Uo. 323.; 1938 - HBL Debr. Polgm. XXI. 505/a. 54. 6585/1946.; 1942 - Uo. Erdőig. 1942/4391. ikt. sz.; 1943 - Uo. Erdőig. 1944/5002. I. ikt. sz. 16 Déri Múzeum évkönyve 241