A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

vármegyében, mostani rátzok lakóhelye, holott török kastély is vagyon építve ..." (Bács-Bodrog MVV I. 276.). - Továbbá Gerecze, 1906. 180. h. ZSABLYA (Bács m.) Jugoszlávia 2. Első említése 1514-ben, mikor Dózsa György felkelő paraszt hadai elfoglalták (Bács-Bodrog MVV I. 170. p.). 1697-ben Jenő herceg építtetett itt sáncot, a török elfoglalta, majd visszavették, de az 1699-i karlócai béke értelmében le kellett rombolni. A két erősségnek volt-e összefüggése, nem tudjuk (uo. ih). ZSAKA (Bihar m.) 2. Első említése 1552-ben (K. Nagy III. 56. p.). 1711-ben rombolták le császári rendeletre (Nadányi, 1938. 518.) viszont TMÁO V. 422. p. budai pasa leveléből azt olvashatjuk ki (1677), hogy Apaffy „Zsáka nevű elpusztult várhoz" gyűjtött hadat. 3. Birtokosai a Rhédeyek, Thököly (Nadányi, 1938. 518. p.). János Zsigmond uralkodásának idején és 1604-ben volt jelentősebb szerepe (Lukinich, 1913. 589. p. és Gyalókay, 1928. 271. p.). Leírása uo. ih. 4. Ásatása Roska, 1942. 54-69. p. a vár leírásával. A középkori leleteket mellékesen említi, célja az őskori telep föltárása volt. További irodalomból lásd még TMOkl 92. p. (1568-ban a szultán lerombolását kérte). Osváth, 1895. 617-623. p. - Dankó, 1959. 68. p. - Bihar MVV 165. p. - kéziratban Soós XXXV. f. 294-295. 223