A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

bá Evlia II. 237. p. - 1563-ban Németh Ferencé (Pettkó, 1884. 392. p.) - később Bocskai tulajdonaként 1604-ben jelentős szerepe volt a szabadságharc megindulásánál (Nagy, 1961. 64. p.). A török 1661-ben foglalta el (K. Nagy, 1884. 56. p.). 1677-ben IV. Mohamed szultán adott parancsot kijavítására (TMOkl 282. p.). Visszafoglalásra Lukinich, 1918. 515. p. További adatok a vár történetére: Vlev 73. 76. p. (1669. e. és 1669.). -Rédlev 1871. 94-95. és 108-109. p. - Basta I. 62., 240., 300., 342., 475. és 730. p. - TMÁO II. IV-VII. k. több említés. - H. Takács, 1970. 239. p. - Jakó, 1940. 350. p. - Bihar MVV 150. p. - kézirat: Soós XXXV. k. f. 271-279. - Mezősi, 1943. 38. p. SZENTKIRÁLY (Csanád m.) 2. Első említése 1576-ban (Blev 131. p.). Elpusztulásának ideje ismeretlen. 3-4. Említve még 1582-ben uo. 271. p. annak kapcsán, hogy magyar vitézek a vár alá mentek és a törökök többet elfogtak belőlük. Fenti tény is jól mutatja, milyen messze D-re is eljutottak a magyar portyák. SZENTMARTON (Szabolcs m.) 2. Első említése 1564-ben, mikor János Zsigmond csapatai elfoglalták (Lukinich, 1918. 115. p.). Egy összeírás 1718-ban is említi (U et С II. 586. p.) - elpusztulásának időpontja nem ismeretes. 3-4. 1565-ben a Habsburg haderő visszafoglalta János Zsigmondtól (Lukinich, 1918. 116. p.). 1596. évi összeírásából kitűnik, hogy fából készült, ugyanekkor lőfegyvereit is összeírták (U et С И. 585-586. p.). Lásd még H. Takács, 1970. 244. p. SZENTMIKLÓS (Szolnok m.) 2. Első említése 1552-ben (Tóth, én. 35. p.) 1685-ben, Szolnok töröktől való viszszafoglalása után őrsége felégette és elmenekült (uo. 56. p.). 3. A török építette Szentmiklóst (Balaszentmiklós), 1595 kivételével 1686-ig mindvégig meg is tartotta (uo. 49. p.). 4. 1657-ben építették újjá az 1595-i pusztítás után, majd 1659-ben égette föl II. Rákóczi György, s ekkor is újjáépítve (uo. 49-52. p.). Török őrsége a XVI. században 150-200 fős nagyságrendű volt (Defterek I. 99-100., 130. és 265. p., ill. Merényi, 1894. 261. p.). Lásd még Blev 131. p. (1576.) - uo. 93. p. (1576.). Tóth, én. mellett a vár történetének fontosabb földolgozása Balássy, 1858. - adatok: Vlev 44. p. BTSzK 490. p. Kézirat Soós XI. k. f. 211-228. - irodalom Gerecze, 1906. 416. h. SZÉPHELY (Temes m.) Románia 2. Első említése 1401-ben, amikor az országnagyok lebontását rendelték el (Csánki II. 64. p.). De nem hajtották végre: 1425-ben határjárásban említik a fából készült erősséget („in silva unum castellum . . . de ligno factum" - Csánki II. 64.). A kettő összefüggése adatok hiányában bizonytalan. 3-4. Maradványaira Bács-Bodrog MVV I. 152-153. p. (1877-ben Henszlmann Imre ásta meg). Lásd még történetét Temes MVV 96. p. SZERDAHELY (Zemplén m.) Csehszlovákia 2. Első említése 1670-ben, mikor Spork tábornok lerombolta (Zemplén MVV 30. p.). De 1700. k. átalakítva megmaradt egy része (uo. i. h.). 3. A Szerdahelyieké volt, az 1700. körüli átalakítást viszont már Vécsey László végeztette, tehát az ő kezébe ment át a birtok. A Szerdahelyiek 1526 előtti birtoklására lásd Csánki I. 380. p. 4. H. Takács, 1970. 176. p. 1672-ből közöl egy összeírást, amely hat bástyáját említi. SZOKOLY (Szabolcs m.) 2. Első említése 1333-38-ból, Wertner, 1907. 334. várnagya említve, s ugyancsak 1340 előtt is uo. ih. Elpusztulásának ideje ismeretlen. 3. A XV. században Szokoly birtokosa a Szokolyi család (Csénki I. 514. p.). További adatunk a várra vonatkozóan ezidáig nem ismeretes. SZOLNOK (Szolnok m.) 2. Első említése 1195-ben (Reg. Arp. I. 166. sz.). De mint királyi megyeközpont, már a XI. század első felében állnia kellett várának. Ispánsági székhely voltára lásd Pesty, 1882. 494-500. p. és Pesty, 1880. 84-118. p. Későbbi sorsáról nincs adatunk. 217