A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

Kropf, 1896. További adatok és irodalom a vár történetéhez: Wertner, 1907. 333. p. adatok a XIV. századi várnagyokra - oklevelek ZsO I. 3334. sz. (1394.) - ZsO II/l. 2587. és 2592. sz. (1403.),- BTSzK 490., 350., 437. p. - TMÁO I. III. VII. k. több adat - a középkori várról a legjobb összefoglalás Cs. Sebestyén, 1928. - a mohácsi csata utáni viszonyokra alapvető Czimer, 1892. - a középkori-törökkori vármaradványokról tudósít Molnár, 1869. - Rövid, gyenge történeti áttekintések Gerő, 1955., 203., 208. p. és Gerő, 1968. 195. p. - az összefoglaló várostörténetek is részletesen kitérnek a vár múltjára: Reizner I. és IV. (utóbbi oklevéltár, összegyűjtve a legfontosabb forrásokat); Bálint, 1959. és Nagy-Papp, 1960. népszerűsítő jellegűek, keveset mondanak fentihez képest. A legújabb szegedi forráskiadvány a közép- és törökkorra semmi újat nem hoz (Oltvai, 1968.). Vármaradványok leírása 1864-ben Pesty, Hnt. Csongrád m. f. 56. - irodalmat lásd még Gerecze, 1906. 277. h. SZÉKELYHÍD (Bihar m.) Románia 2. Első említése 1460-ban, mikor a Zólyomiak engedélyt kaptak a királytői, hogy városukban várat építhessenek (Csánki I. 660. p.). Elpusztítása az 1664. évi vasvári béke következtében történt 1665-ben (lásd erre: Szádeczky, 1881. - Óváry 218-219. p. - Katláz, 1890. - Koncz, 1890.). 3. Zólyomiak birtokaira lásd Csánki I. 643-644. p. és K. Nagy, 1884. 60-61. p. továbbá Gyalókay, 1928. 4. Az Ér ingoványaiba épített várat leírta Evlia II. 237-238. p. az 1660-as években. 1601-ből való leírását közli Gyalókay, 1928. 274. p. uo. maradványai is. Lásd még Szalárdi 239-240. h. (II. Rákóczy György építtetéseire), Márki, 1913. a Dózsa-parasztháború idején történt elfoglalásáról; Rlev 93. p. - CompC Pars V. Edictum XXXIX. lerontásának törvénybefoglalása. Basta I. (sok adat) - 1660 utáni szereplésére Lukinich, 1912. 571. p. - TMÁO IV-VII. k. több adat - Jakó, 1940. 355. p. - irodalom: Gerecze, 1906. 235. h. Kézirat: Soós XXXV. k. f. 243-270. SZELÉND (Bács m.) Jugoszlávia 2. Első említése 1490-ben (Dl. 19.665.). A továbbiakban még 1526-ban említve (Dl. 86.759) - s valószínű, a délvidéki török harcokban pusztulhatott el, még a XVI. század első felében. 3. 1490-ben Bornemissza János alkincstartóé, ekkor azonban Nagylucsei Orbán egri püspöknek és rokonainak adja Szeléndet és tartozékait, melyek zálog címén illették meg (Dl. 19.665). 4. Lásd még Soós III. k. f. 229. SZEMBÉCS (Bodrog m.) Jugoszlávia 2. Első említése 1400-ban (Zichy V. 171. p.) 1401-ben Herczeg Péter lerontotta, 1401-ben Bátmonostori Töttös László a királytól kapott várépítési engedélyt. 1438-ban újra említik a szembécsi várat, mely fából készült „Castellum Sembech ligneum" - Csánki II. 189. p. Végleges elpusztulásának időpontja ismeretlen, a történelmi források 1438 után hallgatnak róla. 3. Birtokosai a Bátmonostori Töttösök, akiknek Bátmonostoron is volt váruk. Birtokaikra lásd Csánki II. 226. p. 4. Lásd még ZsO II/l. 2746., 2786., 2812. sz. A vár 1401. után gyorsan felépülhetett újra, mert 1406-ban már említve a szembécsi várnagy (ZsO II/l. 595. p.). Kézirat: Soós III. k. f. 232. SZENTJOBB (Bihar m.) Románia 2. Első említése: 1475-ben, annak kapcsán, hogy a Csákyak jobbágyai az adorjáni várnagyok vezetésével megtámadták a szentjobbi konvent várkastélyát. Elpusztulása valószínűleg 1686-ban, a töröktől való visszavétel idejére tehető, mert 1695-ben az összeírások már romosnak tüntetik föl (U et С II. 563. p.). 3. Mirtokosa 1526 előtt a szentjobbi konvent (Csánki I. 639-640. p.). 1475-re lásd Csáky 1/1. 444. p. További birtokosai -K. Nagy 1884. 54-55. p. 4. A vár a magaslaton fekvő szentjobbi monostor aljában épült, tehát nem megerődített monostorról van szó, mint többen vélték (Gyalókay, 1928. 272. p. leírása bizonyítja a két építmény különállását). Törökkori képére, jellegére Szalárdi 605-606. h- C/Sgy jeles fő lakóhely, nagyon szép alkalmatossággal való erősség volt") - továb216