A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

1599: 28. tc-re visszautalva) - 1635: 92. te. - 1638: 70. te. - 1647: 153. te. - 1649: 86. te. - 1655: 116. te. - 1659: 130. te. - 1662: 20. te. - 1622: 36. te. - 1613: 8. te. 1609: 61. te. - 1608: 15. te. - 1602: 14. te. - 1604: 8. te. Adatokat lásd még: Basta I. 126., 147., 148., 177., 184., 195., 205., 208., 263., 286., 299., 355. II. 642. p. - Vlev 16-19., 25-26., 28., 31., 36-38., 44., 50., 53-54., 57-59., 60., 66., 68-69. p. - Tpan 263-267. - TMÄO I. III-IV., VI-VII. k. sok adat. - TMOkl 135. p. - Erdészet I. 437-438. p. - Filep, 196. - H. Takács, 1970. 224-225. p. - Dankó, 1955. 33. p. Gerecze, 1906. 246. h. OROS (Szabolcs m.) 2. Első említése 1440-ben: Orosvaras (Csánki I. 522. p.), bár csak nevében várnak megjelölve, de a név is világosan mutat arra, hogy várral rendelkező helység. 3-4. Helyére Soós XXII. f. 34. p. A Kállaiak egykori várára (birtokokra lásd Csánki I. 535-536. p.) ma csak a „Rongyoskastély" helynév utal. Szabolcs MVV 5253. p. szerint a századfordulón mocsárban sáncokkal körülvett földvár nyomai. Lásd még Gerecze, 1906. 759. h. OROSZLÁNOS (Csanád m.) Jugoszlávia 2. Első említése 1550-ben, amikor ellenállás nélkül lett a töröké, akik nem helyeztek bele őrséget, hanem átadták Petrovics Péternek, akit Varkocs Tamás kivert innen. Pesty, Hnt Csanád m. szerint (1866.) a XVIII. században állítólag puskaporral robbantották föl a megmaradt romokat. 3-4. 1557/58-ban töröknek hódolt helyként írták már össze (Verancsics VII. 148. p. és Borovszky II. 460. p.). Lásd még Dudás, 1896. 9. p. PACIN (Zemplén m.) 2. Első említése: 1392-ben (Castrum Paczin) - H. Takács, 1954. 129. p. A kastély főépülete teljes egészében ma is áll, az 1960-as évek elején restaurálva. A kerítő falak két oldalon állnak a bástyákkal, az újkorban átalakítva. 3. 1541-ben a Serédyeké, majd az Alaghyaké volt, ezután a Mágócsyaké (uő. uo. 124. p.). 4. Középkori vár alapjain 1581-ben épült a ma is látható vár, melyet külső kerítő fal és vizesárok is körülvett. (Uő. uo. 124. p.) A vár leírása uo. 123. p. Lásd még Kissné, 1964. - H. Takács, 1970. 226. p. - Zemplén MVV 98. p. - Gerecze, 1906. 1056. h. PALÓC (Ung m.) Szovjetunió 2. Első említése: 1502-ben (Dl. 21.108). - Elpusztulásának időpontja ismeretlen. 3. A Pálóczi családé, birtokaikra Csánki I. 406. p. 4. További oklevelek: 1520. Dl. 23.329 - 1522. Dl. 22.620 - 1526. Dl. 72.218 1527-ig a Pálócziaké, akkor magszakadásuk révén Perényi Péteré, majd a Dobóké, tartozéka 10 falu (Demkó, 1914. 633-634. p. Lásd még Soós XXXI. k. f. 104. PALOTA (Bihar m.) Románia 2. Első említése: 1279-ben („Deerspalotaya" - Györffy, 1966. 650. p.). Elpusztulásának ideje ismeretlen. 3-4. Györffy, 1966. 650. szerint a várat a Hontpázmány nembeli Derzs építtette, 1335-ben Palota néven a Hontpázmány nembeli Czibakoké. Továbbiakra lásd Györffy, 1966. 650. p. PANCSOVA (Kéve m.) Jugoszlávia 2. Első említése: A törökkorban találkozunk vele először (Bálinth, 1870. 304.). Leírása, Evlia I. 4. p. 1660-ra vonatkozik: a Szávának a Dunába ömlésénél palánk, négyszög alakú, fából készült. Elpusztulásának ideje ismeretlen. 3-4. Még 1708-ban is a töröké (TMOkl 324.), noha korábban egyszer már elfoglalta Rabutin 1697-ben (Torontál MVV 598. p.). PANYOLA (Szatmár m.) 2. Első említése: A Balog-Semjén nemzetségbeli I. Mihály 1285-ben kapott IV. Lászlótól várépítési engedélyt (Magyar, 1970/2. 17. p.) 1290-ben ellenségeik szétrombolták (Karácsonyi I. 182. p.). 3-4. Lásd fentiek. PERJÁMOS (Csanád m.) Románia 2. Első említése: 1508-ban, amikor Macedóniai Danes Ferenc a család többi tag14* 211