A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

КО KAI (? m.) 2. Első és egyetlen említése 1628/29-re vonatkozik, mikor 10 müsztahfizból álló őrségre van adatunk (Defterek I. 432.). Elpusztulásának ideje ismeretlen. 3-4. Helyére vonatkozóan egy bizonyos, hogy a szegedi szandzsákba tartozott, tehát alföldi vár. KOLO (Szolnok m.) 2. Egyetlen említése 1575-ben, felépítésekor (Szitnyay, 1893. 136.). Elpusztulásának ideje ismeretlen. 3-4. Helyére vonatkozóan csak az biztos, hogy Szolnok megyében volt, lokalizálása pontosabban eddig még nem történt meg. Lásd még Soós XI. f. 168. KOVÁSZÓ (Bereg m.) Szovjetunió 2. Első említése 1492-ben (Csánki I. 410. p.). Elpusztulásának ideje ismeretlen. 3. 1492-ben a Matucsinaiaké, lásd még birtokaikra Csánki I. 410. és 425. p. 4. 1561-ben János Zsigmondé, várában 600 rác lovas van ekkor, majd Ferdinándé, de 1564-ben újra János Zsigmondé, rövid ostrom után (Lukinich, 1913. 379. és 595. p.). KÖRÖSSZEG (Bihar m.) Románia 2. Első említése: 1290-ben (SRH I. 213. és 474. p.). Pusztulásának ideje a XVIII. századra tehető, ma már csak téglából épült szabálytalan hatszög alakú tornya áll, többi részéből szinte csak alapfalak maradtak. 3. Árpád-kori birtokosaira és akkori történetére lásd Györffy, 1966. 637-638. p. A XV. században a Csákyaké, a hozzá tartozó uradalom a Sebes-Körös két partján helyezkedett el (Jakó, 1940. 285.). 4. Oklevelek: 1396. Dl. 71.435 - 1329. Dl. 60.963 - 1507. Dl. 97.592; kiadott: ZsO II/l. 887. sz. (1401) - - Csáky II. 312., 282-283., 283-289. p. (utóbbiak a váruradalomról), Temes 267-268. p. (1396), - 269-271. p. (1396), Bánffy I. 429. p. (1390), 430-432. p. (1390), 434-435. p. (1391), - 440-443. p. (1392). XIV. századi várnagyai 1321-1346 között Wertner, 1907. 193-194. p. Lásd még Kállay I. 23. p. (1313). 1514-ben bihari parasztfelkelők ostromolták - sikertelenül (Márki, 1913. 362. p.). A Sebes-Körös ágai közé épült mocsárvár XVII. századi állapotára lásd Csáky 1/2. 682-687. p. (1635, a vár teljes leírása), továbbá U et С I. 331. p. 1602-ből rövid leírás, a fegyverek felsorolásával. További irodalom: Gerő, 1955. 133-134. p. - Csánki I. 595. p. K. Nagy, 1884. 24-25. p. - Szalárdi, 364. h. „a Csáki urak régi elavult vára" - 1658-ban; Osváth, 1875. 420-428. p. - Bunyitay II. 145., 275., 46. p. - Varjú én. 78-80. p. 3 képpel - Bihar MVV 106. p. képe 473. p. - kézirat: Soós XXXV. k. f. 82-85. KÜLLŐD (Bodrog m.) Jugoszlávia 2. Első említése: 1482-ben (Csánki II. 188. p.). Elpusztulásának ideje ismeretlen. 3. A Gesztieké 1482-ben, a Gesztiek birtokaira lásd Csánki I. 217. p. 4. Helye Kollut határában Békavár név alatt ismert (Bács-Bodrog MVV I. 104.). - kézirat: Soós III. k. f. 179. KÜRÜ (Szolnok m.) 2. Első említése: 1290-ben, mikor a Kállayak megostromolták (CD V/3. 506. p.). Elpusztulásának ideje ismeretlen. 3. Karácsonyi az Abáknak tulajdonítja építését (Karácsonyi I. 37. és 43. p. Az Abák Amadé ágáé volt Kiskörű (Kürü) - lásd uő. uo. i. h. 4. Kézirat: Soós XI. k. f. 169. (irodalmi hivatkozásokkal). LEÁNYVÁR (Zemplén m.) 2. 1440-ben építették (Zemplén MVV 103.). 1700-ban rombolták le (uo. ih.). 3. A Várdaiaké volt, a családnak ez volt Csánki I. 382. p. szerint egyetlen Zemplén megyei birtoka (lásd még Csánki I. 355.). 4. 1550-1570 között Vékey Ferencé volt a vár. Erre és további irodalomra vonatkozóan lásd Zemplén MVV 103. p. LE SZÉKI (? m.) 2. Első és egyetlen említése 1628/29-re vonatkozóan Defterek I. 432. p. - melyben 3 főnyi őrség fizetését közlik. Elpusztulásának ideje ismeretlen. 206