A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

4. 1551-ben foglalta el a török (Torontál MVV 393. p.). Vonatkozó további irodalmat lásd Lukinich, 1918. 65. p. IBRÁNY (Szabolcs m.) 2. Első említése 1477-ben Soós XXII. k. f. 24. Elpusztulása a XVII-XVIII. századra tehető. 3. 1499-ben a Szokolyiaké (Csánki I. 506. p.). Birtokaikra lásd még Csánki L 541-542. p. 4. A XVII. században magyar végház, lásd pl. 1666-ból az ibrányi stb. vitézek támadásai ellen Ali váradi pasa panaszát (Vlev 263-267. p.). További adatok még и.о. 35. és 41. p. Maradványait leírja Pesty: Hnt Szabolcs m. f. 126 „Vár, Nagyerdő .. . van egy vár, mellyben még ez előtt 80 évekkel laktak, három emeletes volt jelenben romja már csak kevéssé látható, sánczai még ma is tisztán felvehetők . . ." (1864.); kézirat Soós XXII. k. f. 24. Lásd még Gerecze, 1906. 754. h. IMREG (Zemplén m.) Csehszlovákia 2. Első említése: 1673-ban (U et С 3. 128. p.). Egy puszta kastély, Serédy Benedeké. 3. 1676-78-ban kincstári birtokként említik, mint a füzéri uradalom részét (U et С I. 301-302. 4. 1676-ban négy kerek bástyáját említi az összeírás (U et С I. 301. p.). Lásd még H. Takács, 1970. 197-198. p. és Zemplén MVV 54. p. JÁNOSHALMA (Bodrog m.) Jugoszlávia 2. Első említése: 1626-ban (TSchriften 240. p. Elpusztulásának ideje ismeretlen. 3. Ismert fennállásának idején a töröké. 4. 1630-1644 közti említéseit lásd TSchriften 264., 278., és 353. p. Leírása Evlia II. 214. p. („Szép és erős építkezésű erődítmény"), palánk. Továbbá Bács-Bodrog MVV I. 91-92. p. Utolsó ismert említése 1683-ban (uo. i. h.). JÉCSA (Temes m.) Románia 2. Egyetlen említése az 1660-as évek elején (Evlia I. 15.). Jecsi néven. Pusztulásának ideje ismeretlen. 3-4. További adatai ismeretlenek, Evlia I. 15. is csak felsorolásban említi. JENŐ (Zaránd m.) Románia 2. Első említése: 1295-ben, mikor Egyed fia Sándor comes volt Jenő királyi vár várnagya (ÁUO XII. 566. p.). A vár egykori épületének egy részét később laktanyává alakították át és ma is áll. 3. Birtokosai a XIV-XV. században a Losoncziak (lásd Csánki I. 733. és 752-753. p.). Uradalmát lásd uo. ih., ill. a XVI-XVII. századra vonatkozóan Lukinich, 1918. 355. p. 1563-ban János Zsigmondé volt (Pettkó, 1884. 392. p.). 4. Oklevél: 1497. Dl. 50.346 - 1464. Dl. 45.075 - ZsO II/l. 588-589. p. Törökkori képe: Evlia I. 25-26. p. (négyszög alakú, kis kőbástyákkal), 1605-i inventáriuma U et С III. 37. p. ad igazán részletes és megbízható leírást (a közlés erősen kivonatos). További források: Basta I. 306., 459., 686., 697., 708., 713., 719., 736-738. p. II. 5-6., 9., 14-15., 20-21., 23., 26., 28., 33-34., 43., 46., 71-73., 88., 90., 107., 109., 134., 179., 232., 236., 771. p. - TMAO I-VII. igen sok adat - II. Rákóczi György építkezéseiről Szalárdi, 243. h. - őrségére Defterek I. 381-382. p. (1590/91ben 331 fő), továbbá 1599-i magyar őrségére Szabó, 1878. - Törvényekben: 1596: 35. te. és AppC Pars III. Tit. LXVII. Art. I. és uo. Pars V. Edictum XXVIII. Történetére lásd még: Lukinich, 1918., 325., és 571. p.). Borosjenő 1693-ban szabadult fel a török alól) - Márki, 1892. 128-129. p. és Márki, 1895. 22-24. 100-103. és 105. p. (utóbbinál 1658 évi ábrázolása). - Somogyi, 1913. 113-115. p. - Dankó, 1959. 64-65. p. - irodalom: Gerecze, 1906. 113-114. h. - kézirat: Soós II. k. f. 149-163. K... BAI (? m.) 2. Első és tudomásunk szerint egyetlen említése 1628/29-ben Defterek I. 432. Pusztulásának ideje bizonytalan, ismeretlen. 3-4. Lokalizálása egyelőre nem megoldott, egyetlen biztos csak, hogy a szegedi szandzsákba tartozott, tehát alföldi vár. 202