A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

2. Első és általunk ismert egyetlen említése 1661-ből (Evlia I. 98. p.). Pusztulásának ideje ismeretlen. 3. Birtokosai, uradalma kiterjedésére nincs adatunk. 4. Irodalom: lásd fentiek. CSENGER (Szatmár m.) 2. Első említése 1680. február 5-i, Kraszna megye követi utasításában (TMÁO VI. 81. p.). 1713-ban egy összeírás romosnak mondja (U et С I. 89. p.), további, teljes pusztulása mikor következett be, nem tudjuk. 3. 1713-ban Milith Pál tulajdona volt, korábbi birtokosairól, uradalmáról nem tudunk (uo. ih.). 4. 1713-ban négyszögletű, háromemeletes zsindellyel fedett épületből állt, melyet egykor palánk kerített (U et С I. 89. p.). 1718-ból és 1720 körüli időből ismert még összeírása uo. 91. p. Vályi I. 400. p. így emlékezik róla: „ . . . hajdan Vára is volt. . ." Pesty: Hnt Szatmár m. kötetében 107. f. (1864) ismert volt a helye, a Kastélysor utca a nevét a fent említett család elpusztult kastélyáról kapta. Helyét faragott kövek, téglák jelezték. Magaslaton épült. CSEPEL (Fejér m.) 2. Anonymus szerint a sziget csúcsán „fejedelmi lak" állt. Értesülése az 1200 körüli időkre vonatkoztatható. Kérdés, az építmény valójában mikori lehetett? Pusztulását a törökkorra tehetjük (Pest, MVV I. 49. p.). 3. Királyi birtok az egész középkoron át, Oláh Miklós is királyi várnak említi (uo. ih.). Uradalmának története még feldolgozatlan. 4. Csepel vármegye voltára Pesty, 1880. 75-83. p. Irodalom: Gerecze, 1906. 620. p. CSERI (Temes m.) Románia. 2. Első említése egy 1440-ben kelt oklevélben (Csánki II. 11. p.). Pusztulásának ideje ismeretlen. 3. 1387 óta a Kórogyiaké, akiknek Zsigmond király adományozta, 1459-ben Mátyás királyé, aki a Kanizsáiknak adta, 1473-tól Onger Jánosé, 1507-től pedig Werbőczi Imre lett a gazdája (Csánki II. 11. p.). 1459-ben uradalma 49 faluból állt, 1473ban viszont 19 falu és egy mezőváros tartozott hozzá (uő. uo. ih.). 4. Továbbiakra lásd fentieket. CSICSER (Ung m.) Szovjetunió. 2. A Csicseri család 1425-ben kapott engedélyt Csicseren vagy Vajánban fa- vagy kővár építésére (HOkl 381. p.). Pusztulásának időpontja nem ismert. 3. A Csicserieké régtől fogva, valószínű ősi fészkük, uradalmára lásd Csánki I. 402. p. 4. Soós XXXI. k. f. 94 szerint Csicserben, a Vajánba vezető úthoz közel régi épület áll, középkori falrakással, amely valószínűleg a Csicseriek ősi vára. CSONGRÁD (Csongrád m.) 2. Első említése 1247-ből ismert (Györffy, 1966. 893. p.). Anonymus is említi Csongrád várát, mint amit Ete fia Ond építtetett szlávokkal a honfoglalás idején (SRH I. 84. p.). Anonymus adata az 1200 körüli időkre vonatkoztatható, tehát akkor állt Csongrád vára, amely Szent István korától kezdve királyi megyeközpont volt, korábban a Bor-Kalán nemé (Györffy, 1966. 883. p.). A törökkorban is használt vár elpusztultának időpontja ismeretlen. 3. A vár korai birtokaira lásd Györffy, 1966. 884. p. 1439-től Erzsébet királynéé, majd Kátaiaké, Hunyadi Jánosé, Földeáki Ambrusé stb. (Csánki I. 685. p.). 4. Csongrád környéke 1542-ben lett a töröké (Maksay, 1959. 663. p.). 1561/62bői ismeretes török őrsége 142 fő (Defterek I. 131. p.). Bethlen Memorialéja szerint 1626-ban állítólag 300 lovas és 300 gyalogos (TMAO I. 475. p.). 1605-ből a palánk átépítéséről értesülésünk, mikor Húszéin szandzsákbég a debreceniektől deszkát, gerendát, élelmet stb. követelt (Dongó Gyárfás, 1898. 191-192. p.). XVII. századi képéről Evlia II. 213-214. p. (a Tisza partján négyszög alakú kis palánk, két kapuja, öt erős bástyája van). Visszafoglalása után 1687-ben még őrsége volt (Iványi, 1885. 6. p.). További adatok: Maksay, 1959. 675. p. - Kovalovszki, 1957. 74. p. - Várispán13* 195