A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

Dl. 57.479 és Leleszi konv. Prot. Parv. Sol. 3. - 1420. Dl. 57.491 - 1423. Dl. 57.559 Dl. 11.442 - 1429. Dl. 12.051 - 1432. Dl. 12.468 - 1437. Dl. 57.654 - 1438. Dl. 57.678 1449. Dl. 44.560 - 1462. Dl. 66.988 és Dl. 15.728 - 1464. Dl. 66.995 - 1472. Dl. 38.102 - 1449. Dl. 44.560 - 1462. Dl. 66.988 és Dl. 15.728 - 1464. Dl. 66.995 - 1472. Dl. 38.102 - 1478. Dl. 57.779 - 1482. Dl. 67.093 és Dl. 67.094 - 1499. Dl. 20.823 - 1504. Dl. 72.096 - 1510. Dl. 72.128 Dl. 22.039 Dl. 22.045 és Dl. 72.132 - 1511. Dl. 22.116 Lelesz Prot. I. Sol. 141. b. uo. Fol. 143/b Dl. 72.147 Dl. 72.148 és Dl. 72.150 - 1520. Dl. 23.329 - 1522. Dl. 23.620 - 1524. Dl. 23.999 - 1525. Dl. 24.095 és Lelesz Prot. V. Fol. 41 a. Oklevélközlések ZsO II/l. 3819. 5815. 5818. 6372. sz. ZsO Il/l. 5818. sz. szerint (kelt 1407. nov. 25.) a Czékei testvérek várát elődeik hűtlensége miatt Zsigmond király leromboltatta, azok engedély nélkül újra felépítették, mire a király újra leromboltatta, a birtokot a sóvári Soósoknak adta a várépítést engedélyezve, s mint fenti oklevelek mutatják, a vár fel is épült. 1692-i állapotára lásd U et С I. 79. p. További adatokat hozza H. Takács, 1970. 179. p. COBORSZENTMIHÁLY (Bodrog m.) Jugoszlávia 2. Első biztos adatunk fennállására 1478-ból való. Mátyás azonban már 1469ben, majd 1473-ban engedélyt adott a Czoboroknak vár építésére (Csánki II. 188. p.). Pusztulásának ideje ismeretlen, 1687-ben miután visszafoglalták a töröktől, még őrség van benne (Iványi, 1885. 6. p.). 3. Birtokosa a Czobor család, melynek birtokviszonyaira lásd Csánki II. 215216. p. és Dudás, 1894. 4. Oklevelek: 1498. Dl. 20.574. - 1507. Dl. 88.970 és Dl. 21.749. Történetének részletesebb összefoglalása: Iványi, 1889. 56. p. A török időkben Zombor néven szerepel. Török őrségéről első adatunk 1543-ból való, a zsoldlajstrom szerint 50 fő, 1628/29-ben 5 topcsijáról van tudomásunk (Defterek I. 23., ill. 432. p.). Bethlen Gábor 1626-ban őrségét 300 lovas és 300 gyalogosra becsüli (TMÁO I. 475. p.). 1577-ben Báccsal együtt 60 lovas és 328 gyalogos volt őrsége (Merényi, 1894. 261. p.). Törökkori képét leírta Evlia II. 216. p. (négyszögű palánk, belső vára egyetlen téglatoronyból áll). A vár helyére lásd Szletkovics 99. p. és Gerecze, 1906. 181. h. További adatok: Pesty, 1888. 346-349. p. Kézirat: Soós III. k. f.. 135-141. CSABA (Békés m.) 2. Első említése 1529-ből ismert (Gyula 146. p.). Pusztulása: 1556. júniusában Mágocsi Gáspár gyulai kapitány az Ámrámffyak kastélyát megrohanta, elfoglalta és leromboltatta Megyerrel együtt, ezzel Gyula környékén Ferdinánd király uralmát megszilárdította. (Békés I. 162. p.) 3. Az Ábrámffy családé volt, akik 1526 után János király pártján állottak (Karácsonyi, 1896. II. 51. p.) Birtokaikra lásd Csánki I. 656. p. 4. Maradványait 1784-ben leírja Petik („A Helységnek Napkeletre Gyula felöl fekvő végén az alatta folyó ér, és réttség szélén állott egy nagy régiséget mutató jó magasságú hajdani kőfal, kit közönségessen Kastélynak neveztek, melly kőfal tsak ez előtt 20. Esztendővel is láttzatossan fenn állott; de már a köveit is elhordták, és tsak valamennyire a' helye láttatik . . .") További adatok kéziratban: Soós IV. k. f. 314-315. CSAHOLY (Szatmár m.) 2. Fennállása a XV. századra valószínűsíthető, pusztulása 1605-ben történt, amikor Basta elfoglalta (Szirmay II. 107., ill. 112. p.). 3. Birtokosa a Csaholyi család volt (lásd uő. uo. ih.). A Csaholyiak birtokaira lásd Csánki I. 491-492. p. 4. Földvárának és nemzetségi monostorának összefüggéseire lásd Németh, 1968. 128. sk. p. CSÁK (Temes m.) Románia 2. Első említése 1395-ben (Csánki II. 11. p.). 1716-ban a török őrsége által elhagyott erősség puszta, rom. (Miletz, 1876. 132. p.) 3. Birtokosai a Csákyak, uradalmaikra lásd Csánki II. 75. p. 4. Okleveles említéseket lásd pl. Csáky I/l. 192. 239. és 312. p. Múlt század közepi maradványaira Miletz, 1876. 131. p. (Magas csonkatorony a Temes partján.) 13 Déri Múzeum évkönyve 193