A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről

ben a K-i oldal kivételével a többit lebontották, a megmaradt részt pedig 1889ben megújították (Zemplén MVV 23-24. p.). 3. Birtokosa 1648-ban ifj. Tarkányi István, a vár építtetője, 1711-ben már kincstári birtokként szerepel. (Lojda, 1895. 48. p. ill., U et С III. 39. p.) Uradalmának kiterjedése ismeretlen. 4. Irodalom: Gerecze, 1906. 212. p. és H. Takács, 1970. 171. p. Képe Zemplén MVV 16-17. p. között. Leírása 1674-ből U et С I. 73-75. p. BECS (Szatmár m.) 2. Első említése 1364-ből (Maksay, 1940. 115. p.) 1424-ben már csak cum loco castelli szerepel birtokosztálykor (Csánki I. 493. p.). 3. Birtokosa még 1364-ben a király, majd a Drágfiak, 1368-tól a Gacsályiakkal együtt (Maksay, 1940. 115. p.) Az uradalomra lásd Csánki I. 493. p. 4. További szakirodalmi adata előttünk nem ismeretes. BECSE (Torontál m.) Jugoszlávia 2. Első említése 1342-ből. (Milleker, 1913. 6. p.) Az 1699. évi karlócai béke értelmében rombolták le (Miletz, 1877. 15. p.). 3. 1386-tól birtokosai Zsigmond király adományozása folytán a Losoncziak (Csánki II. 124. p.). A XV. század közepén Brankovics Györgyé (Pesty, 1877. 12-13. 20-21. p.), majd Mátyás királyé, Szilágyi Mihályé, majd újra Mátyás királyé stb. Uradalma 1440-ben 3 falu és 4 mezőváros, 1441-ben pedig már 10 falu és 4 mezőváros (Csánki II. 125. p.). 4. A vár a Tisza szigetén állt. (Torontál MVV 127. p.) A töröké 1551-ben (Öváry 2. 137. p. - Szádeczky, 1880. 597-598. p. - Böhm, 1867. 208. p.) Vára törökkori képére Evlia II. 224. p. (Négyszögű, téglából épült, árkaiban a Tisza vize folyik.) örségének számára lásd Bethlen Gábor Memorialéja 1626-ból TMÁO I. 475. p. benne 1687-ben újra magyar őrség (Iványi, 1885. 6. p.). Okleveles adatok: Fkgy. Erdődy levéltár, Galgóc (1386. nov. 12.). - Dl. 71.513 (1458) - Dl. 15.276 (1458) Csáky 1/1. 423-425. és 474-475. p. (1458., ill. 1492.). ZsO II 1. 4155. sz. (1405. szept. 15.). Említi Oláh is (Caput XVII.). Lásd még Bács-Bodrog MVV I. 122. p. és kéziratban Soós XXVIII. k. f. 7-10. BECSKEREK (Torontál m.) Jugoszlávia 2. Első említése 1528-ban (Szentkláray, 1886. 22. p.). Az 1699. évi karlócai béke értelmében 1701-ben lebontották (Szentkláray, 1886. 49. p.). 3. A XVI. században a királyé, Ferdinándé. Uradalma nem ismert. 4. Említi Oláh (Caput XVII.). Monográfiája fentin kívül Ortvay, 1871. Törökkori képére Evlia II. 224-225. p. örségére Bethlen Gábor Memorialéja TMAO I. 474. p. A török 1551-ben foglalta el (Szentkláray, 1886. 27-30. p.). Lásd még Óváry 2. 137. p. és Szédeczky, 1880. 597-598. p. 1594-ben ideiglenesen visszafoglalva (Iványi, 1875. 14. p.). További irodalom: Pesty, 1877. 13. p. Iványi, 1875. alapján Torontál MVV 555-560. p. Szendrei, 1888. 626. Kézirat: Soós XXVIII. k. f. 59-74. BÉKÉS (Békés m.) 2. Első említése: 1046. (Györffy, 1966. 503. p.) Első pusztulásának ideje: 1594. október 24-én (Banner, 1970. 21. p.) de 1626/27-ben újra őrséget találunk benne (Defterek I. 423-424. p.). Végleges pusztulásának ideje ismeretlen, hozzávetőleges időpontjáról Banner, 1970. 3. Első birtokosa a pogánylázadást vezető Vata 1046-ban (Györffy, 1966. 503. p.) Ezután királyi megye székhelye (uo. 502-503. p.) 1404-től a Maróthyaké, akik itt, a közben valószínűleg elpusztult első vár helyett újat építettek, melynek várnagyait 1467-ben említi egy oklevél (Karácsonyi, 1896. II. 27. p. és Csánki I. 646. p.). A Maróthyak kihalása után a királyé, majd Corvin Jánosé (Karácsonyi, 1896. II. 28. p.) Uradalmára uő. uo. i. h. 4. Várispánság voltára Pesty, 1882. 181-183. p. A vár helyére és történetére kitűnő, teljes összefoglalás Banner, 1970. 5-28. p. Török őrsége 1590/91-ben még viszonylag jelentős volt, 238 fő, de 1626/27-ben már csak 45 fő (Defterek I. 378., ill. 423-424. p.). Karácsonyi, 1896. II. 34. p. szerint a török palánk hosszúkás, négyszög alakú volt, négy vízzel telt árok vette körül. 190