A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)
Történelem - Csorba Csaba: Adattár a X–XVII. századi alföldi várakról, kastélyokról és erődítményekről
Csorba Csaba Adattár a X—XVII. századi alföldi várakról, várkastélyokról és erődítményekről A jelenlegi magyarországi várkutatás elsősorban nem történeti, hanem inkább műemlékvédelmi és idegenforgalmi szempontú. A téma látszólagos népszerűsége és népszerűsítése, a megjelenő ilyen tárgyú nyomdatermékek megtévesztőén nagy száma hamis illúziókat kelthet a kutatás jelenlegi állását illetően. Gerő László, a magyar várkutatás legátfogóbb rendszerezője és kézikönyvek írója 1 a vár, a várkastély, a fallal körülvett város, az erődített templom- és monostor fogalmát egyrészt nem határozta meg, másrészt rosszul értelmezte, illetve alkalmazta az egyes kategóriákat. Többnyire az előbbieket a legcsekélyebb szétválasztás nélkül, egybemosva tárgyalta. Mindenekelőtt tehát az előbb említett fogalmak jelentésének tisztázását kell megkísérelnünk: A XI-XV. századi Magyarországon a vár olyan lakóépület, amelyet azzal a céllal emeltek, hogy fegyveres támadásnak is ellenállhasson. Építészeti részletei ennek megfelelően kifejezetten erődített jelleget - ilyen célt szolgáló formákat - viselnek magukon. A vár rendeltetése: a várúrnak és családjának hajléka, a hozzá tartozó uradalom gazdasági - politikai igazgatási és igazságszolgáltatási központja. 2 A XVI-XVII. században megváltozik a vár fogalma, amennyiben országunknak a végvári vonalba eső erősségeit vesszük figyelembe. Ezek - felhasználásuk, rendeltetésük tekintetében - az újkori erőd felé való átmenetet képviselik. Tehát úgy épített vagy úgy átalakított épületek, melyek kizárólagosan katonai célokat szolgálnak. Vagyis nem művészettörténeti, hanem hadiépítészeti produktumok. A várak másik része, a hadszinterektől távol, továbbra is az előbbiekben vázolt jellegűnek maradt meg, vagyis elsősorban lakóépületnek. A várkastély átmenetet képez a középkori erődítmény-szerű és a minden erődített részletet, illetve hadi jelleget nélkülöző újkori főúri lakóépület között. A várkastélyok építése abban az időszakban jelentkezett nálunk (a XV. század végén, s építésük a XVII. század befejezéséig tartott), amikor a várak kezdtek egyre kizárólagosabban hadi létesítménnyé válni. A XVIII. század elején a fejlődés megkövetelt már egy, a várakra jellemző erős elkülönültség, megközelíthetetlenség nélküli épületet. A várkastélyok erő1 Gerő, 1955 és Gerő, 1968, valamint Gerő, 1969. 2 A várak, várkastélyok mint települések jellegét Mendöl 1963. 33. határozta meg, amikor a városias magános település típusába sorolta őket, központi funkciójúk alapján. Tehát a várak igazi szerepét először nem történész, régész, művészet- vagy építészettörténész sejtette meg, hanem településföldrajzunk kutatásának talán legnagyobb alakja. 12 Déri Múzeum évkönyve 177