A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Természettudomány - Rajkai Tibor: A születési hónnap hatása iskoláskorú gyermekek testmagasságára

hasonlítanak az említett szerzők által újszülötteknél megállapítottakhoz. Jelentős még ezeknél az eredményeknél az is, hogy a talált eltérések csak csekély eltérést mutatnak a két nem adatai között és 6,5-től 14 éves korig ugyanolyan értelmű eltérést mutatnak az évi középértékekhez viszonyítva. Anyag és módszer A hajdúsámsoni hosszmetszetvizsgálatokkal, illetve annak adataival szemben több jogos ellenvetés hozható fel. Ilyen jogos kifogás lehet pl. az, hogy kicsiny a megvizsgált gyermekek létszáma. Esetünkben mindössze 316 gyermek adatairól van szó. Ez a létszám még akkor is kicsiny, ha a felvételek számával, 8-cal szorozzuk (2528). Kifogásolható ezzel az anyaggal szemben az is, hogy meglehetősen zárt, csak csekély mértékben exogám község ifjúságának adatait tartalmazza. így ugyanis bizonyos - genetikai és környezeti hatásból származó - egyoldalúság miatt az ebből az anyagból megismert törvényszerűségeket nem tarthatjuk általános érvényűeknek. E kifogásokból adódnak azok a követelmények, melyeket általánosabb érvényűnek mondható információk nyerése érdekében meg kell követelnünk a feldolgozásra kerülő anyagtól. A számunkra ilyen szempontból ideálisnak vehető gyermekcsoport tagjainak lakóhely (tehát földrajzi, éghajlati, települési stb.) és ugyanakkor szociális származás szempontjából is eltérőeknek kell lenniük egymástól. Kívánatosnak látszik az is, hogy a vizsgált gyermekek szülei műveltségi szintben, az őket ért fizikai és kulturális hatásokban és anyagi ellátottság tekintetében is mutassák az általában fellelhető eltérő fokozatokat. E szempontoknak szinte mindenben megfelel a KLTE Embertani Intézetének munkaközössége által 1950-től 1963-ig begyűjtött és a szerző 1964-től 1969-ig végzett vizsgálataiból származó méretanyag. E vizsgálatok során megmért 9704 gyermek (5173 fiú és 4531 leány) adatait dolgoztam fel ebben a közleményben. Lakóhely szerint alföldi és hegyvidéki helységekből származnak a megvizsgált gyermekek. Az Alföldön Debrecen város, Hajdúhadház, Hajdúsámson, Józsa, Mikepércs, Nyíradony, Panyola, Sáránd, Sárrétudvari, Téglás, Űjfehértó, - Bükk hegység ún. „barkó"-vidékén Bánfalva, Bánhorváti, Dédestapolcsány, Mályinka, Nagyvisnyó, Nekézseny, Szilvásvárad és Tardona községekben, az Alföldön Apafa, Aradvány-puszta, Bocskaikert, Dombos tanya, Kismicske, Pallag-puszta, Szepes-tanya és Tamási-puszta tanyai jellegű települések iskoláiban végeztük az adatfelvételeket. Tehát tanyai, falusi és városi környezet hatásainak kitett alföldi és hegyvidéki gyermekek egyaránt találhatók anyagunkban. Földrajzi, települési vonatkozásban és a szülők foglalkozását, szociális és kulturális helyzetét tekintve is eltérnek tehát egymástól a vizsgált gyermekek. E gyermekek számának életévek, és ezeken belül a születési hónapok szerint való megoszlása az 1. táblázatban található. A születéshavi csoportok létszáma a fiúknál 4, a leányoknál 8 esetben kisebb 30-nál, a statisztikában általában megkövetelt minimális létszámnál. Ezek a kisebb létszámú születéshavi csoportok azonban nem mutatnak lényeges eltérést testmagasságátlagukban a várható értékektől. Ezek alapján feltételezhetjük azt, hogy az ebből a feldolgozásból nyert információk - legalábbis hazai viszonylatban - megközelítően általános érvényűeknek tarthatók. Az életkornak az újszülöttek esetében különösebb jelentősége nincs. Vala121