A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1972 (Debrecen, 1974)

Természettudomány - Rajkai Tibor: A születési hónnap hatása iskoláskorú gyermekek testmagasságára

Rajkai Tibor A születési hónap hatása iskoláskorú gyermekek testmagasságára Az ember testi jellegeinek alapjai az öröklött tulajdonságok, de a környezeti tényezők már a fogamzás pillanatától kezdve befolyásolják a különféle testi bélyegek kialakulásának menetét és módját. Maguk az apai és főleg az anyai szaporító sejtek sok olyan nem öröklődő, de az egyed szervezetének kialakulására ható módosulást hordhatnak magukban, melyeket az anyai, illetve az apai szervezetre ható külső tényezők alakítottak ki bennük. Az anyaméh pedig nemcsak védelmezője és táplálója a hatalmas gyorsasággal szaporodó sejtek tömegéből épülő magzati szervezetnek, hanem egyúttal közvetítője is az anyai szervezetet körülvevő világ minden hatásának. Környezeti hatást jelent maga a fejlődő szervezetet magában hordozó anyaméh, valamint az említett, a külső környezetből származó hatások is. Ebben a fejlődési szakaszban még „megszűrve" jutnak az anyaméhen keresztül a külső hatások a magzati szervezetig. A születés után azonban már közvetlenül hatnak ezek a fontos módosító tényezők a fejlődő egyedre. A fejlődő, növekvő szervezet élettani folyamataiban az öröklött adottságok és a környezeti tényezők befolyásának kölcsönhatásából kialakuló módosulások felelősek az egyedi jellegekben mutatkozó kisebb-nagyobb eltérésekért. Ezek a külső befolyások egyes estekben annyira csekély erejűek, hogy eredményeik nem mutatkoznak meg a jellegek jelentősebb módosulásában. Más esetekben viszont jelentős változásokat hoznak létre azokban és így alakítják ki az egyedi változatok mérhetetlen sokaságát. A környezeti tényezők hatékonysága nagymértékben függ attól, mennyire fogékony a növekedésben, fejlődésben levő szervezet a különféle minőségű és erősségű hatásokkal szemben. A kutatók tekintélyes hányada elfogadja ugyanis azt a felfogást, hogy az egyedi fejlődésben találhatók fokozott fogékonysággal jellemezhető időszakok, ún. „érzékeny fázisok", míg más időszakokban nagyobb ellenállást mutathat a szervezet a különféle környezeti tényezők befolyásával szemben. Ezzel megmagyarázhatók az egyébként nagyon hasonló körülmények között élő egyedek testi jellegeiben mutatkozó, néha igen jelentős eltérések. Az antropológusok, genetikusok és orvosok egyre behatóbban vizsgálják a különféle környezeti tényezőknek az emberi szervezetre kifejtett hatását. Az ilyen vizsgálatok során fény derülhet olyan tényezők befolyására is, melyeknek hatását eddig egyáltalán nem,, vagy csak kevéssé ismertük. Egyes kutatók eredményei arra mutatnak, hogy bizonyos, eddig megindokolhatatlannak látszó biológiai jelenségeket meghatározott környezeti hatások évszakos ingadozásai okoznak. Példaként említhetjük itt Valsik (1953) és Farkas (1962) vizsgálatait a menarche jelentkezésének hónapok szerint történő ingadozásáról. Bizonyos adatokból arra következtethetünk, hogy bizonyos szoma119