A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)
Történelem – Geschichte - Tóth Béla: Polgári Mihály önéletrajza és Itinerariuma
Hamburg-berg-beli, Carolus Leers nevű szállásadójának pedig ezt „Ad Album situm": Non maré nec marium fluctus vidisse scias me. Cur? quia non gaudet Patria nostra mari. Fluctibus at marium modo me Committere cogor Unde meos artus, non levis angor habet Sed Deus in Superis Maribus qui praedominatur Fluctibus in mediis ferre valebit opem. Me Tibi committo Deus Optime! £ac bene mecum Serva, ut non animam sorbeat unda meam. * Mind az önéletrajzból, mind az Itinerariumból egy rokonszenves, tudásra szomjas, a tudomány keresésében és terjesztésében fáradhatatlan ember képe áll előttünk, akit szinte minden érdekel, tágra nyílt szemekkel nézi a világot, ahogy Bécsben írja: „oculis haurit". Jó, gondos megfigyelő, s a jelentéktelennek tűnő részletek sem kerülik el a figyelmét (Hamburgban pl, megírja, hogy a hajó, amelyre szállt, 14 lépés hosszú és 4 széles). Elmélkedésre viszont nem nagyon hajlamos. Saját, önálló észrevételekre csak ritkán akadunk nála. Ezek is inkább gyakorlati jellegűek. S bár a kor követelményeinél és iskolázása természeténél fogva műveltsége elsősorban humán, klasszikus és teológiai jellegű, erős érdeklődést tanúsít a természettudományok, sőt a technika iránt is. Ezekkel a sajátságaival Polgári Mihály igen értékes példáját képviseli az egykori református kollégiumi és külföldet járó magyar diákoknak. Azzal pedig, hogy életrajzát és utazását megírta, az utókornak is igen becses szolgálatot tett, mert értékes és jellemző alakjának megörökítése kora műveltségi, utazási stb. viszonyaihoz is hasznos adatokat szolgáltat. * Jelenleg sem célunk, sem módunk tovább kutatni Polgári Mihály sorsát. Fel kell azonban vetnünk egy gondolatot: nem lehetséges-e, hogy ez az írni szerető és írni tudó ember már csak a „maga mentségére" s az őt üldöző hatalom iránti bosszútól vezetve is, mint azt a hazarendelő irat lemásolásával is tette, megírta további életútját, és műve ott lappang valamely holland könyvtár kézirattárában, vagy ki tudja hol, hiszen még azt sem tudjuk, hogy ismertetett írása hogy és honnan került az adományozó birtokába. 87