A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Régészet, Ókortudomány - M. Nepper Ibolya–Sz. Máthé Márta: A Hajdú-Bihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége 1969–1970 (Leletkataszter)

- Tikos tanya - 323. számú tanya. Neolitkori telepből felszínre került durva anyagú, vastag falú edények töredékeit, nagy bütyökdarabokat, kova pattintékokat és ugyanott homokszínű, Árpád-kori cserépbogrács töredékeket is gyűjtöttünk 1971. évi terepbejárás során. - Tikosi út, 2,4 km-nél. Ugyancsak 1971. évi terepbejárásunk során Árpád-kori fenékbélyeges edénytöredéket s több fekete színű, kvarccal erősen soványított anyagú edény párhuzamosan bekarcolt vonalakkal és hullámvonallal díszített töredékét találtuk a felszínen. - Üj szolgáltatóház. Alapozásnál a földből 1,2-1,5 m mélységből sírok kerültek elő. A helyszínen már csak az összekevert anyagot tekinthettük meg. A koponya és csonttöredékek alapján kb. hat sírt tételezhetünk fel. A leletanyag: késő avarkori griffes-indás szíjvégek, övveretek, gyöngyök, vastöredékek a Déri Múzeumban van. POLGÁR-FOLYÁS - Bivalyhalom. Az újkőkor szilmegi csoportjához sorolható bütyköket, bronzkori edények szalagfüles töredékeit, korongon készült szürke színű szarmatakori edénydarabokat és párhuzamos vonalköteggel díszített, erősen kvarcos anyagú Árpád-kori edénytöredékeket gyűjtöttünk terepbejárás során. - Kígyós tanya. Durva, simítatlan felületű foltosra égett neolitikus edények díszítetlen töredékeit, kis bütyökfogó letört csonkját és két szemcsés anyagú Árpád-kori edénytöredéket találtunk a felszínen. - Simahát. Terepbejárásunk során a Folyás tanyáktól DNY-ra újkőkori edények erősen pelyvás anyagú, vastagfalú töredékeit és téglaszínű, korongon készült, kettős kónikus hasú I—II. századi edény nagyobb darabját leltük. A polgári és polgár-folyási leletek a Hajdúsági Múzeumban vannak. PÜSPÖKLADÁNY - Kincsesdomb. A debrecen-budapesti vasútvonal mellett a püspökladányi határban 1969-ben megbontottak egy kb. 100 m átmérőjű és 1 m magas halmot. Földjét a 4-es műút Püspökladányt kikerülő szakaszához hordták. A dombot már a vasútépítéskor megbolygatták, a múlt századi feljegyzések szerint, tehát még nagyobb kiterjedésű volt. A földgyalu a munka megindulása után kevéssel, alig 1 méteres nyesés után egy 150-180 cm-es üregbe beszakadt. A helyszíni szemlén kiderült, hogy mesterséges járatról van szó és amint a munka lehetővé tette, leletmentést végeztünk. Ebben a járatban két sírt találtunk. Az 1. sír Ny-K irányítású békafekvéses, gyékénymaradványokat is felfedeztünk benne. A 2. faburkolásos sír váza teljesen elporlott. A járatban egy kőbaltát, valamint múlt század eleji kanalat, pipát, edénytöredékeket találtunk. Tehát a teljes hosszt számítva kb. 100 m-es járatrendszert, ahol a főjáratok szélessége 2-2,5 m, magassága 1,5-2 m volt, használták az újkorban s később is. 1970-ben befejeztük a leletmentésünket a Kincsesdombon. Sikerült feltárni a halom alatti okkersíros temetkezést, feltehetően női vázt és egy gyermekét. A holttestek állatbőrbe voltak csavarva, ennek nyomait is sikerült észlelni. - Középhát. A 15. számú öntözőcsatornánál árokhúzó gép a Reinecke HBx periódusba sorolható bronzkardokat hozott felszínre. 52