A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)
Régészet, Ókortudomány - M. Nepper Ibolya–Sz. Máthé Márta: A Hajdú-Bihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége 1969–1970 (Leletkataszter)
délyi bronzműves műhelykörnek utolsó hatalmas felvirágzásához köthető bronztípusokat tartalmazza. Nem véletlen tehát, hogy ugyanilyen összetételű együtteseket csak a Tiszától keletre találunk. A legközelebbi párhuzamai is a környékről kerültek elő. (Folyás-Szilmeg, Nádudvar - Bojár-Hollós, Egyek-Kendertag, Balmazújváros - hortobágyi út, Kajnyikfalva, Pusztabodolyó, Bihar megye, Tóti (Táuteu), Mojgrád, Rohod III., Kántorjánosi, Szentes - Nagyhegy III., Tiszaszentimre stb.) A leletegyüttes azonban nemcsak helyi típusokat tartalmaz, hanem mint általában az összes Kárpát-medencei bronzkincsben, az általános közép-európai, urnamezős-hallstatti kultúrkör jellemző darabjai is megtalálhatók benne. A lelet korát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a tárgyak egy része már a Reinecke Bronzkor D periódusától kezdve előfordul (felhúzott kávájú tokosbalta, gombosvégű sarló, bronzedény-töredék), más, nagy részük azonban olyan, amely a Hallstatt A perióduson át eltart a Hallstatt B-ig. A széles pengéjű sarlók, felső állású szárnyasbalta, erőteljesen felhúzott kávájú tokosbalta és a karperecek egy része alapján beillesztve a hasonló összetételű leletek közé - Hallstatt B x korúnak tarthatjuk. A lelet etnikumhoz nehezen köthető. Bár a bronzokkal előkerült néhány, a gávai kultúrához tartozó edény töredéke, abból csak az állapítható meg, hogy a bronztípusok egy részét a gávai kultúra népe is használta. A leletek a Déri Múzeumban vannak. POLGÁR - Csőszhalom. A halom tetejéről és ny-i oldaláról trapéz alakú kőbaltát, kova és obszidián nucleust, pattintott szilánkokat, vastag és vékony falú festett edénytöredékeket, hálósúly darabját, kúpos és kerek lapos rátett bütyökkel díszített edényoldalakat gyűjtöttünk. Leletanyagunk a neolitikum csőszhalmi csoportjához tartozik, a halom keleti oldalán a laposon szarmatakori korongolt szürke edényfenékrészeket s középkori erősen soványított anyagú kerámiát leltünk. - Kendertöldek. A polgár- tikosi és a polgár-nánási út által bezárt szögben, ott, ahol a polgár-tikosi utat a vasútvonal metszi, egy vasúti őrház áll. Mögötte másfél-két km hosszan egy hosszúkás földhát látszik, a környező térszínből 1,5-2 m-re kiemelkedve. A területről korai neolitikus (alföldi vonaldíszes kerámia), bronzkori, szarmatakori szürke korongolt és korongolatlan dák jellegű edénytöredékeket, valamint Árpád-kori cserépbográcstöredékeket, jellegzetes XI-XII. századi kerámiatöredékeket és az őrház melletti kis kerek dombon Árpád-kori téglát gyűjtöttünk. - Kengyelíiók túlsó partja. A csatornaparton durva anyagú seprűdíszes edény hasának töredéke, foltosra égett szemcsés anyagú bütyökdíszes edény darabja s más bronzkori edénytöredékek kerültek terepbejárás során begyűjtésre. - 98. magassági pont. A Polgár-Tikosi úttól 700-800 m-re egy DNY-ÉK-i irányban húzódó hátság húzódik a 98. magassági pontig. Ezen végighaladva grafitszürke párhuzamosan bevésett vonalakkal díszített szemcsés anyagú Árpád-kori edénydarabokat leltünk. Amikor a magassági pontot elhelyezték, középkori templom egyik falába ástak bele. A halom felszínén alföldi vonaldíszes kerámia kultúrájához tartozó telepanyagot, tiszapolgári jellegű bütyköket, bronzkori edények peremdarabjait s egy szarmatakori kés töredékét leltük. A halom tehát folyamatosan ad régészeti leleteket, a neolitikumtól az Árpádkorig. Alapos felkutatását 1972-re tervezzük. 50
