A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Monumentális képzőművészeti alkotások a Debreceni Agrártudományi Főiskolán

Liszkai Kováts Zoltán egy magvető alakját helyezte el a jobb oldalon különálló oszlopon, a negyedköríves felületen egy ötalakos, szimmetrikus kompozíciót hozott létre. Középen ökör és ló pányváját fogó csikós alakja, mellette kévét kötöző és bárányhoz térdelő leánykák, szélen gyümölcsöt szedő asszony és kaszáló paraszt jelenik meg. A férfialakok erőteljesek, öltözékük a Hortobágy közelségét mutatja. A gyümölcsöt szedő nő széles arcú, alföldi típus, ruhája magyaros népviselet. A két leányalak törékenységét a ruhák lágyan hulló, szép redőzetével hangsúlyozza a művész. Az egész művön ájtatos, szelíd hangulat uralkodik (ahogy ezt egyáltalán érzékeltetni lehet egy kétszeres életnagyságú kőplasztikánál), a „magyar áhítat" kifejezése. Az alapba erősen mélyített bas-relief egészséges emberek szép ábrázolása, idilli, problémamentes hangulat keltése. A háború előtt álló ország hivatalos művészetétől távolállt a társadalmi megrázkódtatás érzékeltetése, ugyanakkor célja volt az uralkodó ideológiák hangoztatása. A relief melett, két címer közt olvasható felirat illusztrálja a mű eszmeiségét: ,,A föld szeretete a haza szeretete". Igazságtalanok lennénk azonban, ha elhaladnánk a mű értékei mellett. Liszkai domborműve dekoratív hatásokra törekvő nagyvonalú alkotás, a monumentalitás törvényeit értő és alkalmazó szobrász munkája. Színvonala, az épület rendeltetéséhez közelálló témája, imponáló méretei, az alakok, öltözékek ethnikai érdekessége, népművészeti hatása időtállóvá teszi az eszmeileg kifogásolható alkotást. A baloldali bejáratot két művész díszítette: az oszlopon búzakévét tartó lány alakját Bíró Iván mintázta, a „Modern mezőgazdaság" vagy „Betakarítás" reliefet Marton László. Ellentétben Liszkai Kovátssal, Marton László magas domborművet készített. 1954-ben mintázta a hatalmas kompozíciót, 1955-ben került a mű rendeltetési helyére. A művésznek alkalmazkodnia kellett a már ottlévő „Hortobágy" formájához (negyedköríves felület), valamint a megrendelő, a Főiskola tematikus igényeihez. Marton Lászlót zavarta a többféle követelmény, legfőképpen a lekerekített forma, amit nem tartott szerencsésnek a tematikus domborműnél.

J A körívesen elhelyezett magas relief három paraszt-, három munkásfigurát jelenít meg. Balról fiatal parasztlegény áll, mellette kévére lépő és csípőjén is kévét tartó lány. Testtel feléjük fordulva, arccal hátrahajolva idősebb parasztember, mellette lent térdelő, traktort javító overallos nő, jobbra, kétoldalt oldalnézetben, profilban ábrázolt két munkás. Fejük felett stilizált házak formái, középen egy traktor hatalmas kontúrja. A „Modern mezőgazdaság" vagy „Betakarítás" с dombormű témája tehát szintén a mezőgazdaság, de új, nagyüzemi formában. Ezt a tematikusságot, a régivel szemben az új hangsúlyozását a beruházók, a Főiskola vezetői külön kérték.

3 A mű eszmeiségében a falu-város közeledése, ipar-mezőgazdaság kapcsolata, munkás-paraszt-szövetség dicsérete jelentkezik. Az épület jellegéhez alkalmazkodó monumentális alkotás tehát a kor nagy célkitűzéseinek igen közérthető kifejezése. Tagadhatatlan szocialista realista tendenciája: pártosság, közérthetőség, dolgozó emberek tipizálása, a közös munka dicséretének, a szocialista alkotás pátoszának kifejezése. A mű értéke a feltétlen őszinte hang, amely leginkább a két munkás és az idős paraszt közti dialogizáló szellemben 2 Marton László írásbeli közlése. Megjegyezni kívánom, hogy a két régi műnek egyetlen publikációja van: „A képzőművészetek Debrecenben" (Szerk. Bőgel József), Debrecen, 1961. с könyv, amely téves és pontatlan adatokat közöl (101.). 3 Dr Bencsik István rektor és Marton László szobrászművész szíves közlése. 454