A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Néprajz - Dankó Imre: A váráshirdetés (Vásári plakátok)

falváról (27. kép). A másik pedig meghívójellegű, levélszerű vásárhirdetés, és bár sok alkalomkor kifüggesztésre is került, zömében mégis inkább levélként kezelték. Erre a típusra példaként említjük meg a „Meghívás az Arad-hegyaljai borvásárra" című vásárplakátot 1878-ból (28. kép). Már ez a vásárplakát is több oldalas, tehát kifüggesztése nehézségekbe ütközik. A vásárjegyzék pedig, ami végeredményben a legfejlettebb vásárplakát, egész kis füzet. Az 1892-ben összeállított hivatalos vásárjegyzék címlapját közöljük (29. kép). A fenti típusba sorolás, csoportosítás után még néhány utalással azt kívánjuk bizonyítani, hogy a vásárplakátok tanulmányozása mennyire hasznos, milyen sokrétű, széles körű ismeretanyaghoz juttathat a vásárok történetét, néprajzát illetően. Megtudjuk belőlük például, hogy már egy háromnapos vásáron belül is elkülönítik a szarvasmarha-, juh- és kecskevásárt a lóvásártól, és mindkettőt a kirakodó- vagy más néven ipari vásártól (Békéscsaba, 1902. 30. kép). Hasonló elkülönítésről értesülhetünk Makó esetében is azzal a különbséggel, hogy itt a kétnapos vásár első napja állatvásár, összevontan, mindenfajta állat árusítására szolgál, míg a második nap kirakodóvásár (31. kép). Ez a kétnapos megosztottság az általános, ez vonatkozik a legtöbb vásárra, például ilyen a mezőberényi (13. kép), a szentesi (15. kép), a békéscsabai (16. kép), a debreceni (21. kép) stb. Viszont, ahol csak lehetőség kínálkozott rá, a lóvásárt elkülönítették a többi állatvásártól időben is, ahogy azt az előző békéscsabai példánál is láthattuk. Különben efféle megosztottságról tudósít több más vásárplakát is. Legtöbbjük a megosztottságot még valami más tudnivalóval is megtoldja, így például a győriek plakátja tudatja, hogy a ló- és szarvasmarhavásár a vásár 1-ső napján a legélénkebb, hogy a vásárok reggel 5 órakor kezdődnek, és este 8 órakor érnek véget (3. kép). Érdekes elnevezésekkel is találkozunk bennük. Az 1803-ból származó Szegedi „Tudósításban" olvashatjuk például, hogy a baromvásárt követi a gyalog vagy szabad vásár, ami alatt kirakodó-, iparcikkvásárt kell értenünk, ahogy azt különben maga a kérdéses vásárplakát is elmagyarázza (12. kép). Annak, hogy a baromvásár törvényszerűen megelőzi a kirakodóvásárokat, többféle megfogalmazását is megtalálhatjuk. Példaként a szászvárosi plakátot idézzük (9. kép). Külön figyelmet érdemelnek a vásárplakátok azon adatai, amelyek a vásárokon árusításra kerülő áruféleségekről, termékekről tájékoztatnak. Így például a gyulai vásárplakát külön említi a gazdasági eszközök vásárát (8. kép), a nagyváradi a hátaslovakról, és szekérben járó lovakról beszél (32. kép). A békéscsabai vásárplakáton megemlítik az öszvért és a szamarat (16. kép) és a kecskét is (30. kép). A debreceni pedig gyapjú, marha- és kecskeszőr, csont, szaru, köröm, marha, juh, sertés, kecske és lóbőrvásárról szól (21. kép). A szegedi vásárplakát különösen a „kézművek" felsorolásában gazdag,- fa- és cserépedényekről, vasakról, kötélverő mesterségbeli csinálmányokról, ételből és italból álló holmikról tudósít (12. kép). Jogi vonatkozásokra is találunk bennük utalást. Így például kihirdetik, hogy tiltják az elő- és utóvásárt (Győr 2. és 3. kép). Általános az arra irányuló figyelmeztetés vásárplakátjainkon, hogy a vásárokra szabályszerű járlattal kell felhajtani a jószágot (Mezőberény, 13. kép, Győr, 2. kép; Hódmezővásárhely, 18. kép, stb.). Sátoros ünnep (húsvét) miatt elhalasztják a vásárt (Szentes, 19. kép). Sertésvész miatt a sertésfelhajtást általában mindenütt megtiltják (Békéscsaba, 30. kép), sőt vasúton való szállításuk, csürhére való kihajtásuk is tilalmas (Nagyvárad, 25. kép). A pótvásár iránti kérés időben való benyújtásáról is tájékoztatnak (Debrecen, 21. kép). Hangsúlyozzák, hogy járlatot kell válta398