A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Néprajz - Szalay Emőke: Lakodalmi szokások Berettyóújfaluban

áldást. Régen Adjunk hálát az Úrnak kezdetű egyházi éneket, ma a Himnuszt éneklik. Az asztali áldás után a vőfély egy tányért helyez a násznagy elé, aki 1020 Ft-ot tesz bele. A zenészek elhúzzák a kedvenc nótáját, majd sorban másokét is. Az így összegyúlt pénz a muzsikusoké. Röviddel a vacsora után a vendégek felállnak, s a legények a tánchoz előkészítik a helyiséget. A szobában csak a főasztal marad bent és a fal mellett körben a lócák. Az asztalon kancsókban bor van. 40-50 évvel ezelőtt legények söpörték ki a házat, közben igyekeztek cimborájuk csizmáját verni a seprűvel. Az asztalbontás után a vendégsereg két részre oszlik. A fiatalok maradnak a szobában, várják hogy kezdődjék a tánc, az asszonyok pedig a táncolókat nézik. Az idősebb férfiak kivonulnak a konyhába, ott iszogatnak, beszélgetnek. Az első tánc a szakácsoké. Behívja őket a vőfély, megköszöni és megdicséri a vacsorát, majd bejelenti, hogy az első táncot a szakácsok tiszteletére járják. A vőfély kezdi meg a táncot. A szakácsasszonyok maguk választják ki a táncosukat. Kontyolás Éjfél után 1-2 óra körül a hérészesek sürgetik a kontyolást. A vőfély felkéri a menyasszonyt táncolni, s elvezeti kontyolásra. A menyasszony rendszerint a szomszédban veszi fel a kontyolóruhát. A vőlegény is velük megy. Már ott várják őket a vőlegény rokonai, idősebb asszonyok, s a menyasszony barátnői. A menyasszony édesanyja nincs jelen a kontyoláson. Először a vőlegény mosdik meg, majd átmegy a másik szobába. A menyasszonyt levetkőztetik. A két nyoszolyólány veszi le a fejéről a koszorúját, amelyet a tükörre tesznek. A szalag azé lesz, aki kontyolta. A menyasszony megmosdik, megtörülközik. A szappant és a törölközőt a hérészesek hozzák a kontyolóruhával együtt. A menyasszony sír, az asszonyok vigasztalják: ,,lgy szokták ezt, gyermekem". Felveszi a kontyolóruhát, amely a század elején barna színű volt, ma fekete vagy pettyes. Ezután a vőlegény nőtestvére, nőrokona felkontyolja. A század elején libatollra tekerték a haját, később fésűre. Közben mondták: „Felraktam a kontyot, alátettem a gondot, egy csomó tűrömíüvet is tettem" (Tikász Mihályné 76 éves). Néha éjfélkor asszonyok, lányok kihívják a menyasszonyt, úgy, hogy a vőlegény ne vegye észre, és elbújtatják az udvaron. Bent elkezdenek kiabálni, hogy ellopták a menyasszonyt. A vőlegénynek kell megkeresnie. Ha megtalálta, akkor viszik öltöztetni. A kontyolás sok tréfára ad alkalmat. Amíg a kontyolás tart, néha egy férfit felöltöztetnek menyecskeruhába és az új asszony helyett beküldik a vendégek közé. Az szórakoztatja a vendégeket, amíg a kontyolás tart. Olykor az egyik nyoszolyólány hirtelen felöltözik a menyasszony ruhájába, és kiszól a vőlegénynek, aki a szomszéd szobában várja a menyasszonyát, hogy kész van, azonban a vőlegény észreveszi, hogy be akarják csapni és kijelenti, hogy nem az ő menyasszonya. Amikor elkészült a menyasszony, egy öregasszony szól a vőfélynek, hogy: „Fel van kontyolva az új asszonyi". A vőfély fogja a botját, és a vőlegénnyel bemegy az új asszonyért. Az ifjú pár megcsókolja egymást és indulnak vissza a vendégekhez. A vőfély a század elején a következőképpen vezette be őket: „Amint kint jártam csillagot vizsgálni, egy ifjú párt találtam, nagyon fáztak és bebocsátást kértek: A násznagy megkérdezte van-e paksusuk. 378