A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Néprajz - Szalay Emőke: Lakodalmi szokások Berettyóújfaluban

megőriztek, hogy ebben temessék el. A menyasszony csizmát, öltönyt, kalapot vett a vőlegénynek. Ö vette meg az inget is. Az 1910-es években varratta a vőlegényinget. Amikor elment hozzá a vőlegény, madzaggal megmérte a nyakát, és egy varróasszonnyal megvarratta, esetleg ő maga varrta meg az inget. A vőlegénying fehér színű, duplagombos volt. Amint a nők a kontyolóruhát, a férfiak a vőlegény inget halálukig megtartották. Az 1930-as évektől már boltban vették az inget, a menyasszony csak hímzést tett a karjára, nyakára. A századforduló táján az ing mellett a gatyát is a menyasszony vette. Ma a vőlegény gyűrűt, órát, nyakláncot vesz, a menyasszony cipőt, zoknit. Az inget ma is minden esetben a menyasszony veszi meg. A lakodalom tisztségviselői A lakodalom tisztségviselői közül a násznagyé a legnagyobb tisztség. Ő a felelős az egész lakodalom lefolyásáért. Ezért erre a szerepre mindig idősebb, köztiszteletben álló embereket kérnek meg. Leggyakrabban a keresztapát hívják meg, ha nem él, akkor az apa testvérét. Azonban nem választottak mindig a rokonságból. A II. világháború előtt gyakran kértek meg olyan vagyonos embert, aki szívesen viselte ezt a tisztséget, így pl. a már említett Balogh Istvánt, aki szolgalegényből lett a falu egyik legmódosabb gazdája. Ő volt az 1910-20as években a fél falu násznagya. Mindig elment, ha hívták, és szívesen segített a fiatalokon egy-egy malaccal. A násznagyot a jegyespár hívja meg, először velük tudatják, hogy össze akarnak házasodni. Mind a menyasszonynak, mind a vőlegénynek van násznagya. A násznagy a legfőbb vendég a lakodalomban. A polgári és az egyházi esküvőn a fiú és a leány násznagya tanúskodik, fizetik az esketési díjat. Tényleges feladatuk kevés, személyük a biztosítéka a lakodalom zavartalanságának. A lakodalom levezetője a vőfély, akit a vőlegényes ház választ. A vőfély fiatalember. Kiválasztásában a legfontosabb a rátermettség. A faluban mindig van négy-öt ember, aki megfelelő, talpraesett, ügyes, jól tudja a rigmusokat, ezeket gyakran hívják vőfélynek. A vőfélyt a jegyespár kéri meg erre a tisztségre két-három héttel a lakodalom előtt. Munkája a hívogatással kezdődik. Ha a vőfély nem a rokonsághoz tartozik, előfordul, hogy a botját díszítő kendőkön és pántlikákon kívül pénzt kap, 200-300 Ft-ot a munkájáért. Napjainkban csak egy vőfély van. 1920-ig a vőlegény nagy vőíélye mellett a menyaszszonynak is volt vőfélye, akit kis vőfélynek, vagy kutyaütőnek neveztek, mint mondják azért, mert neki kellett hívogatáskor a kutyákat távoltartani. Emellett a lakodalomban a menyasszonyra kellett vigyáznia. A kisvőfély a menyasszony családjából került ki. Általában a menyasszony édesapjának a keresztfia volt. Tisztségviselők még a nyoszolyólányok, akiket a menyasszony hív meg. Ketten vannak, a menyasszony legjobb cimborái. Ök öltöztetik a vőfélyt, mikor megy hívogatni. Nekik kell megvenni a vőfélyi díszeket, a kendőket, pántlikákat. 20-30 évvel ezelőtt nem szívesen viselték ezt a tisztséget, mert sokba került a pántlika. A menyasszony öltöztetésénél is segédkeztek. 30-40 évvel ezelőtt néha ők vették meg a menyasszonyi csokrot, vagy a koszorút. A század elején a menyasszony velük hívogatta a lányokat. Az 1910-es években a nyoszolyólányok mellett voltak bokrétás lányok, akik a legények kalapja mellé bokrétát vettek. 24* 371