A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Régészet, Ókortudomány - M. Nepper Ibolya–Sz. Máthé Márta: A Hajdú-Bihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége 1969–1970 (Leletkataszter)

M. Nepper Ibolya-Sz. Máthé Márta A Hajdú-Bihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége 1969-1971 (Leletkataszter) Immár hagyomány, hogy a Déri Múzeum Évkönyve önálló jelentést ad közre időszakonként leletmentésekről, ásatásokról s a régészeti gyűjtemény gyarapodásáról. Ezek az értékelést mellőző leletkataszterek sem eddig, sem ezúttal nem tartalmazzák a Magyar Nemzeti Múzeum vagy az MTA Régészeti Intézete munkatársainak megyénk területén végzett munkáját. Jelenlegi beszámolónknak a címe is mutat viszont változást. A megye régészeti kutatását most már két múzeumból végezzük - 1970 óta a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeumban is dolgozik régész. Ez lehetővé tette a terület és a szakemberek arányosabb megosztását. Jelenlegi beszámolónkból kitűnik, hogy több lelőhely kutatása az előző három esztendőről (1966-68) is áthúzódott, de kiviláglik egyúttal az is, hogy milyen feladatok maradtak megoldatlanul 1971 végéig. Folyamatos kutatás folyt Biharkeresztes-Nagyfarkasdomb, Biharkeresztes-Kisfarkasdomb és Szerep-Csonkatorony lelőhelyeken. A jelentős leleteket szolgáltató és kiemelkedő tudományos értékelhetőségű lelőhelyek kutatása 1972-ben is folytatódik. Beszámolónkban összefogott három évi időszakban tervszerű terepbejárások folytak: a honfoglalás- és Árpád-kori corpushoz; részfeladatként a valamikori hajdúvárosok határa topográfia igényű felméréséhez (Hajdúböszörmény, Hajdúnánás és Polgár területén ez már megindult); végül Gáborján környékén az ottani bronzkori telepek tervbe vett megásásához. 1972-ben a már folyamatba vett kelta corpus munkálataihoz kapcsolódva az eddig ismert kelta lelőhelyeken kell feltárást végezni: Körösszegapáti, Berekböszörmény, Nádudvar, Hajdúszoboszló, Hajdúböszörmény, Ártánd, Álmosd. Ugyancsak fontos feladat a Berettyó-völgy bronzkori településtörténeti képének tisztázása, amit sok már ismert lelőhely hitelesítésével kell kezdeni, és újabb bronzkori telepek feltárásával kell folytatni a temetők bevonásával a komplex értékelhetőség céljából. Több helyen és lehetőleg a teljesség igényével kell feltárni a szarmata lelőhelyeket, hiszen az utolsó 15 évben annyi új szarmatakori lelet került elő, hogy a bonyolult I-IV. századi etnikai kérdéseket is - pl. a dák-szarmata együttélés - csak az eddigi anyagnak az átvizsgálásával és újabb lelőhelyeknek a tudományos értékelésbe való bevonásával lehet megválaszolni. A mostani beszámolóból is több új, terepbejárással fellelt Árpádkori lelőhely gazdagítja településtörténeti kutatásunkat. Feladatunk az, hogy az okleveles anyagból ismert, de még helyhez nem kötött XIII-XIV. századi említésű településeket megkíséreljük lokalizálni. 3* 35