A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Néprajz - Németh Elek: A hagyományos kisparaszti gazdálkodás eszközei és szókincse Hajdúböszörményben (Szántás – vetés – aratás)

dzsaméi ujaméi: száraz tésztából és krumpliból készített sűrű tésztaétel. eggyes henger: 'egyes henger' földsimító talajművelő mezőgazdasági eszköz, 14. ábra. eke-^eki: 'eke' talajművelő mezőgazdasági eszköz, 13. ábra. ekefej: 'ekefő' az eke erős és fontos része, melyre rá van csavarozva a kormány, az ekevas, a csúsztató, 13. ábra 12. ekekormány ^kormány: 'ekekormány' az eke része, mely megfordítja szántáskor a földet, 13. ábra 15. ekeszárv: 'ekeszarv' az eke hátsó részén fölnyúló fogantyúk, mellyel a szántó egyenesben tartja az ekét 13. ábra 20., 21. ekevas~vas: 'ekevas' az ekefej alsó részére csavarozott erős és lapos vas, mellyel az eké hasítja a földet alólról ,13. ábra 13. ekevas csavar: 'ekevas csavar' erős, rövid vas csavar, mellyel az ekevasat erősítik az ekefőre, 13. ábra 14. éil~éi\e~éili: 'él, éle' a mezőgazdaságban használt vágó eszközök, szerszámok vágásra használt része. elhánnya a kötelet: 'lerakja a kötelet' aratáskor a megfelelő helyre teszi a kész kötelet. elkapál: 'elkapáF befejezi az összes kapálási munkát, csak múlt időben használt alakja van: elkapált~elkapáltak: befejezték a munkát. előli: 'elő' vetéskor a földnek az a sávja, melyet egy menetben tudnak kézzel v. géppel beszórni. errepül: 'elrepül' a túlérett zab magja elszáll, ha szeles időben aratnak. ésőü csapóli: 'első csapó' a kasza nyél felső része, 23. ábra 4. ésőü deríklánc: 'első deréklánc' 1. deréklánc. ésőü ferhéic: 'első ferhéc' fából készített rúd alakú szekérrész, a rúd vége és a rúdszárnyak kapcsolásánál van keresztben, az első csatlókkal és a húzó vasakkal kapcsolódik a tengelyhez, a lóvontatású szekereken ezen függnek a hámfák, 2. ábra 6. ésőü hajszás: 'első hajszás' az első jobboldali ökör a négyes fogatban. ésőü tengéj: 'első tengely' a szekérnek az a fontos része, melyre a két első kereket fűzik, melyen a szekér első része nyugszik, 2., 3. ábra 1. észánt^elszánt: 'elszánt' elvégzi a szántási munkákat, csak múlt idejű alakban használatos: elszántott. észántás^elszántás: 'elszántás' az összes szántási munkák befejezése. elvet: 'elvet' befejezi a vetést, múlt időben használt: elvetett. elvetís: 'elvetés' az összes vetési munkák befejezése. embermagosság: 'kb. 160—-180 cm' népi összehasonlító mértékegység, főleg a növények magasságára. eresztőüs a búza: 'bő termésű a búza' jövő idejű alakban használatos: eresztőüs lesz a búza: a telt és a jól kifejlett búzakalászok a csépléskor sok termést adnak, jóslat a bő termésre. estráng: 'istráng' a lószerszámhoz erősítet, erős kötél, mellyel a ló a szekeret húzzat 20. ábra 11., 21. ábra 9. faeke: 'faeke' 1. régen használt eketípus, mely teljesen fából készült. 2. fa vázú, de vas ekefejű eketípus, melyet még nemrégen is használtak. far: 'far' csak birtokos személyraggal használatos ; fara, kívefara: 'fara' kéve fara' a gabonafélék kévéinek vágott vége. fára vákta: 'falra vágta' aratáskor a levágott növényi szálakat az álló szálakhoz sodorja a kasza csapójával. fej: 'fej' 1. a búza kalásza, 2. a bekötött kéve kalászos vége, csak a birtokos személyragos alakok használtak: feje, kíve feje, búza feje. felfelevág: 'magasan vág' a kasza magas tarlót hagy, ha a végét magasra tartják. felbarázdál: 'felbarázdáP egy darab föld megszántásakor az első barázdát húzza. felsőülőücskáva: 'felsőlőcskáva' félkör alakra meghajlított gömbvas a birfa felső rúdjainak az első és hátsó végein, melybe a lőcs felső végei vannak befűzve. 11. ábra 66. 320