A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Néprajz - Németh Elek: A hagyományos kisparaszti gazdálkodás eszközei és szókincse Hajdúböszörményben (Szántás – vetés – aratás)

álsóucsü: 'alsó cső' a szekér birfájának alsó rúdja. 11. ábra 48. asszonszütte vászon: házilag szőtt, főleg kender, esetleg lenvászon. asszonszütte mejjes kötőü: házivászonból készített nyakba akasztható, s derekon megköthető kötő, melyet régebben az aratáskor a marokszedő és a kévekötő viselt. ástok: 'ástok' fából készített szekér rész, melybe a tengely van ágyazva, 3. ábra 33., 4. ábra 44. átfog: 'átfog' a vonó jószágot az egyik eszköztől a másikhoz átkapcsol, pl. szekérből ekéhez, boronához stb. átítet: 'átetet' (csak többes számban) átítetik régebben a búzaszalmát télen előbb a juhokhoz hordták, így etették azokat, s ezután hordták a nagyobb jószágok alá alomnak. atykarika: 'agykarika' kovácsolt vaskarika melyet a szekér, az eketalyiga agyára tüzesen húz a kovács, 9. ábra 41. bakkos kötéil: a búzakéve kötelének egyik formája. báltatártóu: 'baltatartó' kovácsolt 8—10 cm átmérőjű vaskarika a szekér birfáján, melyben befűzve hordják a baltát, 11. ábra 55. barázda .'barázda' az eke által húzott árok a szántóföldön. barázdál: 'barázdál' szántáskor az első barázdát húzza, a szántást kezdi. barázdás lú: 'barázdás ló' szántáskor a barázdában menő ló, négyes v. ötös fogatban csak a hátulsó. barázdás keréik: 'barázdás kerék' az eke talyigájának a barázdában menő nagyobbik kereke. barázdás ökör: 'barázdás ökör' szántáskor a barázdában menő ökör. beállít: 'beállít' beszabályozza az ekét a szántás előtt a megfelelő mélységre és szélességre. befog: 'befog' lovat, ökröt szekérhez, ekéhez stb. kapcsol, hogy azokat az állatok vonhassák. begyesen: 'begyesen' büszkén tartották az ökrök a fejüket, ha a szarvuknál fogva hátra kötötték azt a rúdhoz. behord: 'behord' gabonaféléket beszállít az aratás után a szérűre. belefúl a kasza: 'belefúl a kasza' megakad a kasza, ha egyszerre sok szálat akar átvágni a kaszás aratáskor, de erővel nem birja. belemeríti a kaszát: 'belemeríti a kaszát' mélyebben ereszti a kaszát az aratandó növényi szálak közé kaszálás közben. béilfa: 'bélfa' a járom két középső függőleges fája. belöket: 'belöket' eltünteti, betölti a szétszántáskor keletkezett középső barázdát. beóllttya a búzát: 'beoltja a búzát' vegyszerrel főleg rézgálic oldattal fertőtleníti a búza vetőmagját. bé'rena~börena: 'borona' talajművelő mezőgazdasági eszköz. berena: 'borona' aratás idején a kalászos búzaszálaiból készített lapos dísz. bé'renál'~borénál: 'boronál' a megszántott földet boronával porhanyósítja. beszegi: 'beszegi' a szántóföld végeit keresztirányban megszántja, ahol a fordulás történt, főleg a múlt idejű alakot használják : beszekte. betonkü: 'beton kő' mesterségesen készített kaszafenő kő. bevet: 'bevet' kézzel vagy géppel elszórja a vetőmagot a szántóföldbe, főleg múlt idejű alakban használt: bevetett 'bevetett' egy darab földbe elszórta a vetőmagot. bír: 'bér' a munkáért járó főleg természetbeni fizetés. bírfa^byrfa: 'bérfa' a szekér létrához hasonló két oldala, mely az alsó részén a tengelyeken levő részekre, a felső részén pedig kifelé a lőcsökre támaszkodik, 11. ábra. bírkereszt: 'bérkereszt' az aratási munkáért járó kialkudott minden tizedik vagy tizenkettedik búzakereszt. bocskor: 'bocskor' elhasznált csizmaszárból készített kezdetleges lábbeli, melyet főleg aratáskor viseltek. boritík: 'boríték' félhengerpalást alakú öt—• nyolc cm hosszú lemez, végén derékszögben meghajlított szegszerű nyúlványával a szekér tengely végén levő belső furatba rögzítik, s a tengely végét védi a kopástól, 5. ábra 29. 318