A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)
Természettudomány - Rajkai Tibor: Újabb adatok a falusi leányok fejlődésének és növekedésének kérdéséhez
Összefoglalás A Hajdúsámson községben 1951-1961, illetve 1961-1969 évben végzett két hosszmetszetvizsgálat során mérésre került leányok fejlődési (érési) és növekedési menetét vizsgáltuk. Mindkét hosszmetszet feldolgozását két-két csoportban végeztem el. E csoportokat a születés évszaka szerint különítettem el egymástól. A vizsgálatokat általában november hónapban és december első napjaiban végeztük. így azok a gyermekek, akik a vizsgálat idején 6,5-13,5 évesek voltak, március-augusztus hónapban, tehát a tavaszi időszakban születtek. Azok a gyermekek, akiknek az életkori a vizsgálat idején 7-14 év volt, az őszi időszakban. E két csoport átlagértékei mellett kiszámítottuk azoknak a leányoknak az átlagait is mindkét csoportban, akik nemileg érettek voltak már a vizsgálat idején, vagyis az első vérzés (menarche) már beállott náluk és a nemileg még nem érettekét elkülönítve (M+, ill. M — ). Az 1. táblázatban a menarche-adatokat, a 2. táblázatban a nemi érés egy másodlagos jelének, a hónaljszőrzetnek a fejlettségét adom meg. A 3. és 5. táblázat a testmagasság-, a mellkaskerület- és a testsúly-átlagokat tartalmazza. A nyert adatok alapján a következőket állapíthattam meg: 1. A menarche megjelenésének időpontja az 1951-1961. évi hosszmetszet vizsgálattól az 1961-1969. évi hosszmetszetfelvételig nagyon nagy mértékben előrerukkolt. Az 50 százalékos probit-érték az első hosszmetszetben mért leányoknál 15 év 9 hónapos korban várható, a második hosszmetszetben ez az érték 13 év 6 hónap. 2. A nemileg korábban érő leányoknál (M+) a hónaljszőrzet korábban jelenik meg és fejlődése gyorsabb ütemű, mint a M~ leányoknál. 3. A tavaszi időszakban született leányok átlagai mindhárom itt vizsgált testméretben nagyobbak a várt értéknél. Közelebb állnak a fél évvel idősebb őszi születésűek átlagához, mint a fél évvel fiatalabbakéhoz. Esetenként fölül is múlják a fél évvel idősebbek adatait. 4. A testmagasságban talált eltérések a két életkori és érési csoport között a t-próba szerint 0,1-1,0 százalékos hibavalószínűséggel igazolt. Ugyanilyen értékeket nyertünk a mellkaskerület differenciáinak statisztikai értékelése során is. A testsúlynál az első és második hosszmetszet adatai között talált eltérés nem éri el P=10 százalékos hibavalószínűségi értéket sem. A két érési csoport differenciája azonban e jelleg esetében is 0,1-1,0 százalékos hibavalószínűséggel igazolt. 5. Mind a fejlődésben, mind a növekedésben elért nagy előrehaladás a község életében mutatkozó gazdasági és kulturális, egészségügyi és táplálkozásbeli pozitív értelmű változásokkal hozható kapcsolatba. 32
