A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Néprajz - Németh Elek: A hagyományos kisparaszti gazdálkodás eszközei és szókincse Hajdúböszörményben (Szántás – vetés – aratás)

nä, megállítása: hóu., vagy hadájjon, jobbra terelése: gyér ide, balra terelése: tűled, hátráltatása: curik, siettetése: nahát, lassítása: hahóu; lábának felemelése: auf, add ide, lábának visszaléptetése az istrángba, ha kilépett: lábod. A gazda a lovat befokta, felszerszámozta, ha dolgozni akart vele. Ha be­fejezte a munkát, leszérszámozta. Munka közben, ha az ekéből a boronába vagy más fogatba kapcsolták a lovat, akkor átfogták a lovat. Ökrökkel csak szántottak vagy a tanya körül rövidebb távolságról szál­lítottak. Az ökrök nyakában járom volt. A járom részei: nyakfű, v. marfű, äjfa, béilfa, nyakszeg, járomszeg. Szántáskor, boronáláskor: téizsla kapcsolta az ökröket az ekéhez. A tézsla részei: téizslavas, karika, téizslafa, tasnyi, ragasztóulánc, nyakszegjuk. Az ökröt befpkták, s körbe szóval irányították a befogás közben. A munka végén kifogták. Általában nígyes fogattal szántottak, de dolgoztak kettős fogat­tal is. Kettős fogatnál a jobbra fogott ökör hajszás, a balra fogott kezes. Négyes fogatnál hátsó jobboldali hátüsóu hajszás, a baloldali hátüsóu kezes, az első jobboldali QSŐÜ hajszás, baloldali harangos, mert ennek a nyakába egy nagy kolomp volt a harang. Az ökrök terelése is egyszerű beszédmóddal történt. Az ökrök indítása: nahát, megállítása: hadájjon, jobbra terelése: csár, csára, csáléi, (név nélkül) balra terelése: hőüide Bokros, (mindig mondták az Ökör nevét is), hátráltatása: hátra, siettetése: hőüeléib, lábának felemeltetése: lábod. 20* 20. ábra. Kasza. 307

Next

/
Oldalképek
Tartalom