A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Néprajz - Németh Elek: A hagyományos kisparaszti gazdálkodás eszközei és szókincse Hajdúböszörményben (Szántás – vetés – aratás)

9. kép. Kévekötés, a kötél két végének 10. kép. Kévekötés, a kéve összeszorítása. összefogása. Ha a kasza nagyon életlen lett, akkor mekkalapálták a zéilit. (L. képek). Csak a jól megkalapált kaszával lehetett jó munkát végezni. Ha rosszul kalapálták ki, akkor csipkés lett, mint a jÍrisz 'fűrész', vagy sodra lett, a vékonyra és szélesre kikalapált él visszahajlott. Kaszafenni használták a betonkű, homokkű, hapkű és smirglikű fenő köveket. Kaszakalapálni üllőü-t és kaszakalapácsot használtak. Az ullőij két részből állt, a vasbóul és a tőükéibőül. A levágott rendet a marikszedőü kákóu-yal vagy vaskampóu-val szedte Össze a búzaszálakat a rendláb-ról. A kívekö'tőü a kész köteleket előre leterítette a tarlóra, s a marokszedő a felszedett markot erre helyezte. Két marok-hói lett egy &íve, melyet a kívekö'tőü kötött össze. A kévének volt feje, fara, dereka. Aratás közben egy szakaszt, fogást fogtak föl egyszerre. A fogás learatása után a bekötött kévéket halhí-Ъа. hordták Össze, hogy az egymásra rakott kévék egész nap megnyomják egymást, s így könnyebb a kévéket keresztbe rakni. Általában 2, 3, 4, 5 keresztet raktak egymás mellé, s a számolásnál nem kévéről, hanem kíve pár-ról beszéltek. Este a kévéket kerezbe 'kereszt' rakták. Egy keresztbe 18 kévét raktak. Pakkolunk befele mondták, mikor megkezdték a keresztbe rakást. Legalól volt a búutatóu kíve, erre rakták kereszt irányban a 16 válkívít, s a legfelsővel letakarták, ez volt a pap. A kereszt rakása közben egy személy a nagygerebjéivel az elmaradt búzaszálakat gerebjéiszte össze. Mikor megtőüt a gereblye, fölemelte, s az összehúzott 297