A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Természettudomány - Rajkai Tibor: Újabb adatok a falusi leányok fejlődésének és növekedésének kérdéséhez

állnak a félévvel idősebb őszi születésűek átlagához, mint a félévvel fiatalabbakéhoz. A nemi érettség szerint való megkülönböztetés ebben jellegben is igazolt eltéréseket ad. A M+ leányok, mind a tavaszi, mind az őszi születésűek nagyobb mellkaskerület-átlagot adnak, mint a Mr~ leányok. A Szf=7 esetre vonatkozó t-érték a táblázatban P=l százalékos szinten 3,50, míg a számított érték a tavaszi születésűeknél 4,32, az őszi születésűeknél 4,84, az első hosszmetszetben. A második hosszmetszetben, hasonlóan az első hosszmetszetben találtakhoz, szintén a M+ leányok mellkaskerület-átlagai nagyobbak, de a statisztikai igazoltság mértéke magasabb fokú. Szf=7 esetén talált P=0,1 százalékos hibavalószínűségre megadott táblázati érték t=5,41. A számított értékek pedig: a tavaszi születésűeknél t=5,49, illetve az őszi születésűeknél t=16,00. Tehát a második hosszmetszet adatai és a hosszmetszeteken belül a nemileg érettek átlagai nagyobbak, mint az első keresztmetszetből származó, illetve a M~ leányok adataiból nyert középértékek. Az erősebb, gyorsabb iramú növekedés, tehát ebben a testméretben is megállapítható a második hosszmetszet javára mutatkozó eltérésekből. A testsúly E méret átlagai is mutatják (5. táblázat) a mellkaskerületnél tapasztalt vegyes előjelű eltéréseket, a tavaszi és őszi időszakban születettek összevetésében. A tavaszi születésű leányok testsúly-atlagai közül a 10,5 és 11,5 évi kisebb a második hosszmetszetben, mint az elsőben, a többi esetben a később vizsgált csoport mutat - néha minimális eltéréssel - nagyobb értéket. Az őszi születésűeknél viszont csak a 7-9 éves korban nagyobbak a második hosszmetszet átlagai, a 10. életévtől kezdve a korábban vizsgáltak mutatnak nagyobb testsúlyátlagot. A kiszámított t-értékek a P=10 százalékos szint (t=l,90) alatt maradnak: t=l,46, ill. t=l,09 értékkel. A tavaszi időszakban születettek átlagai mindkét hosszmetszetben a vártnál nagyobbak. Vagyis közelebb állnak a félévvel idősebb őszi születésűekéhez, mint félévvel fiatalabbakéhoz. Sőt két esetben fölül is múlják a félévvel idősebb életkorból származó átlagokat. Tehát a tavaszi születésű leányok testsúlya viszonylag nagyobb, mint az őszi születésiteké. A nemi érettség szerint történő elkülönítés lehetővé teszi annak megállapítását, hogy mindkét hosszmetszet mindkét életkori csoportjában jelentősen nagyobb a M+ leányok testsúlya, mint a M~ leányoké. A t-értékek a következők: a tavaszi születésűek csoportjában az első hosszmetszetben t=6,00, a második hosszmetszetben t=3,98, az őszi születésű leányoknál az első hosszmetszetben t=16,85, a másodikban t=4,59. Ez azt jelenti, hogy az első hosszmetszetben P=0,1 százalékos, a másodikban P=l százalékos hibavalószínűséggel igazolt a két csoport testsúlyátlagainak eltérése. E testméret tehát a születési idővel, illetve a nemi érettséggel kapcsolatos eltéréseket ugyanolyan értelemben mutatja, mint a testmagasság és a mellkaskerület. Az idő múlásával kapcsolatosan megállapítható változás viszont ellentétes értelemben nyilvánul meg benne. Anyagunk is mutatja azt az általánosan észlelhető jelenséget, amire már több újabb vizsgálat rámutat, hogy a jelenlegi ifjúság testmagassága gyarapodik ugyan, de ugyanakkor testsúlyában csökkenés, vagy legalábbis csak egészen csekély mértékű gyarapodás található. Ennek okát egyelőre nem ismerjük, kutatása a következő időkben sorrakerülő vizsgálatok feladata lesz. 29