A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Néprajz - N. Bartha Károly: A néhai debreceni gombkötők

cetli szálazását, a zsinórfonáshoz a bél szálazását, az atlasz készítéséhez is erre vetik íel a szálakat. (Lásd: zsinórfonás, atlaszkészítés, cetliszálazás a szövőszékhez.) 25. Lájer. (27. ábra.) Gömbölyű vasrudacska fafogóval. Együtt 28 cm hosszú. Ráhúzza a cetlispulnit, amelynek a bevágásába rácsavarja az egyméternyi felhajtó zsinórt. Ennek a vége egy 12 cm fácskára van kötve, arra meg egy olyan bőrhurok szegezve, amelyikbe a mutatóujj belefér. A szálazórámán megszálazott cetlit ezzel hajtják fel a rámáról a spulnira. A cetli végét hozzáköti a spulnin levő maradék cetlihez, bal kézbe veszi a lájer fogóját, jobb kéz mutatóujját bedugja a bőrhurokba, s így hajtja fel a cetlit a cetlispulnira,- de elég keményen álljon rajta, különben elszakad szövés közben. (28. ábra.) (Vö. cetliszálazás, szövőszék.) 26. Szövőszék. (Nagybátyja kiejtésével: szűvőszék.) Mikor önálló lett (1908), vette Pesten egy öreg paszományostól, akkor sem volt új. Ez 5 trittes szövőszék (5 lábítója van). (29. ábra.) Műhelyében van 15 trittes szövőszék is. Nagybátyja szegedi műhelyében volt: 6 trittes, 9 trittes és 17 trittes. Ez régimódi szövőszék; egyszerű, kezdetleges minták szövésére való: szőnyegszedő, keskenybortni, sodrottrojt, alsórojtok szövésére. Ez sima, csak grundszövés. Az 5 trittes mintát kiskarának hívják. („Ez az ősrégi neve. Van osztán különféle káró, az több trittesen van.") A szövőszék részei: a) ülődeszka, b) brusztrolni, c) unterrolni, lehúzóhenger, d) laud, verő (Lade vö. Frecskay), e) rit, (Riet, előborda), f) 5 tritt (lábító), g) cájg (vö. Zeug, munkálóeszközök összessége, Frecskay, ács.). Összefoglaló neve a 2 grundhéberből és a mintákhoz szükséges licnik-hől álló alkatrésznek. Minden licni egyszál zsineg, közepére befűzve a majonc, egy fémből kivágott (régen üveg) ovális lapocska, melynek közepén egy nagyobb lyuk, két szélén egy-egy kisebb lyuk van. A két kisebben van a zsineg bekötése (a nagyobbikon fűzik át a cetlit) (lásd: befűzés a szövőszékbe). A zsinegszál végén csüng a bindájzni, tulajdonképpen nehezék h) keresztdeszka, rajta az üvegrudacskákból álló rács, azon csúsznak a kiemelő gurtnik, i) kiemelő gurtni, két-két szál grundgurtni és annyi íigura-gurtni, ahányat a minta kíván, j) kámli (nyüst) a gurtnik bele vannak fűzve. Annyi kámli van, ahány trittes a szövőszék, össze is vannak kötve a trittekkel, k) rolni (csiga) 5-5 darab, azon haladnak át a kiemelő zsinórzatok. 1) gurtnitartó, m) kerék megcsavart kötélen, kinyúlik belőle a stangli, össze van kötve a verővel, s azt szövés közben rugalmasan rántja, n) létra, ebben vannak a cetlispulnik (grundcettlik és figuracettlik), a spulnikat 2 kaviccsal töltött spanzsák feszíti meg rugalmasra. ó)hinterrit (hátsó borda) (vö.: befűzés a szövőszékbe, szövés). 27. Sicni (vetélő, Schütze) (30. ábra.) 19 cm hosszú, keményfából faragva, rézhegyekkel, belejár a spireli (kis spulni, vö. Spille, orsó) arra van felgombolyítva a sussz vagy vetülék. (Lásd: szövés.) 28. Pisedlitü (31. ábra.) 13 cm hosszú, drótból hajlítják meg, van kisebbnagyobb. Rácsavarja az atlaszt, középen átköti s lehúzza. (Lásd: atlaszkészítés.) 29. Spanolófa vagy spania. (32. ábra.) 10 cm-es hengeres fapálcika bevágással. Mikor rojtolnak (rojtokat készítenek), a spanfát beleállítják a műhelyasztalon levő lyukba, a bevágásába ráspanolják a rojtlezirt. Néha 2-3 spanfát állítanak be, néha egész körültűzdelik vele az asztalt. 30. Necctü. (33. ábra.) 13 cm hosszú fafaragvány, hosszában villái közé jön az anyag, s egy vonalzó formájú fadarabbal szabályozzák a szem nagyságát. Agyhálót, csomagtartó hálót, függönykikötőt necceltek vele. 276