A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Néprajz - N. Bartha Károly: A néhai debreceni gombkötők

volt, bevonva erős vászonnal. A ráma hossza kb. 80 cm, a vászon szélessége kb. 50 cm. A ráma gerincén félgömbölyű léc ment végig, hogy a zsinór ne csúszkáljon rajta, megálljon. A ráma egy négylábú lócára volt helyezve, s az eleje kissé magasabban állott. A mester lovaglóülésben a lócára ült. Volt olyan nyereg is, amelyik csak rámából állott. Az ilyent a mester feltette valamire. Lába közé fogta s úgy dolgozott rajta. A ráma magasabb végén volt egy kihegyezett horog, abba akasztódott a zsinórnak a vége. Fonásmunkája alatt a bábokat átvetették a rámán egyik oldalról a másikra és vissza. (Lásd: fonás, nyergen vert fonás.) 17. Báb. (Rajz és méret a mester emlékezete alapján.) (21. ábra.) 2022 cm hosszú volt, keményfából az esztergályos készítette gömbölyűre. Volt feje és bunkója. Utóbbit alul lyukasra fúrták, hogy a gombolyítókerék vasára fel lehessen tenni. A bábon a rátekert szálból kb. annyit, hogy a ráma vásznának aljáig érjen, leengedtek, ott hurkot vetettek a báb nyakára. Ha már rövid lett a szál, kibontották a hurkot, újból engedtek le belőle. Legkevesebb 4 bábbal legtöbb 40 db bábbal dolgoztak a nyereg két oldalára elosztva. Nyerget s bábot már ritka helyen használták, neki is van ezekhez a munkákhoz való gépe. (Lásd: fonás, nyergen vert fonás.) 18. Felvetőía. (Rajz és méret a mester emlékezete alapján.) (22. ábra.) Kb. 14 cm hosszú, keményfából gömbölyűre esztergályozott, stoppolófa formájú szerszám. Felső része fejetlen szegekkel volt kirakva. Nagybátyja szegedi műhelyében használtak ilyen fonószerszámot vitézkötések fonásához. A mintának megfelelően csavarták fel a sodrást vagy a gimpnit. Mikor meg volt az alap, horgolótűvel vagy tőrökkel húzgálták át a szálakat. Minden mintának volt ilyen külön fonókája a szegek megfelelő sorával. (Lásd: vitézkötés-fonás.) 19. Tőrök. (Vö. tőrök, tőrkő Frecskay kosárkötő, szűcs, nyerges) (23. ábra), 11 cm hosszú, gömbölyű vasrudacska kihegyezve, a hegyire húzzák aíagombaljt. Azon varrják ki gombkötőtűvel a gombot. (Lásd: gombkötés.) Kisebb-nagyobb tőrkök vannak szükség szerint, még 2 cm vastag is van. 20. Makktőrök. (24. ábra.) 12 cm hosszú, gömbölyű fa, vége kihegyezve. „Ennek olyan tőrke van, hogy belemenjen a zsinór." Ezen készülnek a horgolt slinglihez való makkok sodrásból tűvel a makkos slinglire, a huszárkára valók. (Testhezálló dolmányféle volt a libériás kocsisoknak.) 21. Kisajtőrök. (25. ábra.) Ugyanolyan, mint az előbbi. Mindkét vége használható különböző nagysághoz. A kisaj készült rajta, ami pl. az átalvetőn vagy díszmagyar ruhán összefogta a fonást és a zsinórt. Sodrásból varrják ki tűvel. (Vö. gombkötés.) 22. Combkötőtű. Kb. 7 cm hosszú, egyenes acéltű. Hosszú foka van a befűzésre. 23. Gombkötő gyűszű. Forint nagyságú fémlapocska gyűrűszerű karikával. A lapocskának körül pereme van, közepén olyan lyukacsozás, mint a közönséges gyűszűn. Jobb kéz gyűrűsujjára húzza a gyűrűjét, a pajzs a tenyerébe kerül s azzal taszítja át tűmunka közben a tű fokán. Vastag bőrből is csináltak ilyenforma bőrgyűszüt, amelyen egy kis zsinór van átfűzve, azt húzza az ujjára. 24. Szálazóráma v. svájíráma. (26. ábra.) 177 cm magas, 154 cm széles fenyőfaráma, a szövőszék oldalán áll függőleges helyzetben rászegezve. Ki van rakva két oldalt szegekkel (fafogak). Fent a csücskén egy duplázószeg, a felső vízszintes részen van a két krajcszeg. Ezen csinálják a szálazást, a szövéshez a 18 Déri Múzeum évkönyve 273