A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)
Történelem – Geschichte - Orosz István: L’extension de la culture ? rotation „libre” dans le Nord-Est de la Hongrie ? la fin du XIXe siecle
elégséges, hogy máról holnapra fenntartsák a családot. A bér, lakás és az öszszes illetmény országos átlaga koronaértékben 460 korona. Hajdú megyében ugyan a cselédbér felette van 495 koronával az országos átlagnak, felette van a legalacsonyabb megyei koronaértékeknek is (Torda-Aranyos megye 338 korona), de mélyen alatt a Békés megyei legmagasabb 625 koronás értéknek 87 . Nem kedvezőbb a helyzete a szegényparasztság más rétegének sem. A politikai aktivitás, az önművelés, a paraszti tenniakarás, a szervezettség felismerése nyilvánul meg abban, hogy 1200 szegényparaszt anyagi hozzájárulásával és közös erejével felépül a Földmívelő Egylet. Ez a földmunkások és szegényparasztok bázisa, a vélemények csatájának helye, a „reménység tanyája" és „a politika közterülete" lett, ahol nemcsak azokra hat az aktív politizálás akik rendszeresen eljárnak az Egyletbe, hanem családjaikon, az esti tanyázásokon, utcai, piaci beszélgetéseken keresztül még legalább két-háromezer emberre. A Polgári Olvasókörnek, a Kossuth Körnek, a 48-as Függetlenségi Olvasókörnek, az Ipartestületnek összesen nem volt olyan tömege, mint ekkor a Földmívelő Egyletnek. 88 E fordulat mögött az is ott van, hogy a Mezőfi vezette MSZDP tömegbázisa teljesen elsekélyesedik. Ebben része van annak természetszerűleg, hogy Mezőfiék nem támogatják az 1905-ben kirobbant ipari és mezőgazdasági bérharcokat. 89 De ha egyáltalán az „újjászervezetteknek" itt olyan erős szervezete lett volna ekkor, mint azt egyes következtetések állítják 90 , akkor az aratósztrájk elleni erőteljes agitációról is hallhatnánk. Tudvalevő ugyanis, hogy az MSZDP mindenekelőtt bázisközségeiben hangoztatja a parasztság aratósztrájkokban való részvételének céltalanságát. Mezőfi tömegkapcsolatának csökkenése, pártszervezeteinek gyengülése, visszaesése ezen a területen megkezdődött már ezzel az évvel, a bérharcok és aratósztrájkok támogatásának mellőzésével, a harcos fellépés iránti leszerelő szándék és akarat sokszori kinyilvánításával. 1905-ben annak ellenére, hogy a hatósági terror nem szűnt meg a földmunkásokkal szemben és még nincs országos szervezet a falusi munkásagitációra, Debrecenben megkezdik a szervezést és megalakul a Debreceni Földmunkások és Napszámosok Önképzőköre, nemsokára 300 taggal, akik az SZDP hivatalos politikáját vallják, de nem mondanak le a vidék szervezéséről. 91 1905 decemberében megalakul az SZDP Hajdú megyei titkársága. Meggyorsult, hatékonyabbá vált a vidéki szervezőmunka, emelkedett a vidéki pártszervezetek és földmunkás szervezetek politikai irányításának színvonala. Gazdagabbá lett az agitációs tevékenység és a politikai rendezvények tartalma. 1905-ben Hajdú megye parasztsága sztrájkmozgalma és bérharca kapcsán hallatott magáról, melyben kimutatható az ipari munkások és a földmunkások szervezett kapcsolata. A vagongyáriak rendszeresen jártak ki vidékre és agitáltak. Az ipari munkások és szegényparasztok szervezett kontaktusa tapint87 Király István: A parasztság felbomlásának néhány kérdése (1900-1914), Századok, 1952. 86. évf. 1-4. sz. 461. oldalon FM jelentése alapján. 88 Gém Gergely 1945-ös kommunista törvénybíró elmondása alapján. 89 Dolmányos I. i. m. 36. 90 Farkas Dezső: Mezőfi Vilmos és az „újjászervezettek" (Mezőfi születésének 100. évfordulójára) Alföld, 1970. 6. sz. 54. 91 Fehér A.-Komoróczy Gy. i. m. 49. - A fordulat azonban csak egy év múlva következik be a SZDP Földmunkások Országos Szövetségének megalakulása után. 1906-ban 10 hajdúsági településen alakulnak meg helyi szervezetek, köztük Balmazújvároson is. E szerveken keresztül erősödött a szociáldemokrata agitáció és harc, többek között Mezőfiék ellen is, akik 1906. január 28-án Kábán Országos Munkásvédő Szövetséget alakítanak. 205