A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Történelem – Geschichte - Orosz István: L’extension de la culture ? rotation „libre” dans le Nord-Est de la Hongrie ? la fin du XIXe siecle

minden politikai hatalmának megszüntetését az emberek felett - nem ér el semmit, vagy mint ahogy Lenin mondta: „. . . legfeljebb általános frázisokat hangoztatott a kizsákmányolás ellen . . ." és gyakorlatilag semmit nem tesz a parasztok osztályharcos szervezése érdekében, sőt a politikai harc ellen fordul, úgy itt is zsákutcába futott akár Tolsztoj, akár Kropotkin, Schmitt, Batthyány Ervin vagy Migray József írásai alapján eresztettek gyökeret. Nem értették meg a parasztság kizsákmányolásának okait, helytelenül értelmezték „a parasztság osztályharcát", leszerelték a harcos parasztok egyrészét, zavart, megtorpanást okoztak a szegényparasztok egységes fellépésében, harci kiállásában. Beigazolódott, hogy az uradalommal, a gróffal, a nagybérlőkkel nem lehet „erkölcsi alapon", meggyőzéssel eredményt elérni. Világossá vált, hogy nem elég államot, egyházat, hatalmat, erőszakot tagadni, harcolni is kell ellenük nap, mint nap, s a harcban nincs megállás. A hatalmon levőket - akár kastélyban, akár a parókián, akár a vármegyeházán levőket - nem lehet a „krisztusi szeretet" alapján a szegényeket támogató politikára bírni, a társadalom átalakulása nem mehet végbe az emberek belső, erkölcsi tökéletesedése és csupán a mezőgazdasági fizikai munka alapján.'

10 A szocialisták között - a szociáldemokraták és a független szocialisták soraiban - a szekta jelentkezése, szervezése, eszmei hatása csak átmeneti zavart idézett elő. Ezt igyekeztek kihasználni a helyi hatalom vezetői éppúgy, mint a Széli Kálmán-kormány politikai hívei. A Nemzeti Párt és a kormánypárt 1899-es fúziója utáni években az egyesült párt igyekezett a paraszttömegeket megnyerni a kormány támogatására. Ezt szolgálta mind a Polgári Olvasókör, mind pedig a Függetlenségi 48-as kör, belső kulturális, politizáló munkája. A különböző ünnepségek, a kormány politikájának népszerűsítésével volt telítve. A Kossuthszobor koszorúzása, Kossuth Ferenc és Jókai Mór dísztávirati üdvözlése ehhez csak a 48-as látszatot, a függetlenségi mázt adta.

01 A vármegye országgyűlési képviselői is csatasorba állnak, hogy a megye közhangulatát befolyásolják és hangzatos szép szavakkal a valóságos helyzetről eltereljék a figyelmet.

02 Ezen 60 A „testvérek" egyébként 1901-ben kezdték meg a közös életet a vagyonközösségben. Először csak a termény behordásával és annak szükség szerinti elosztásával. Házat is építettek 12 család részére. A tagok száma ekkor: 25 felnőtt és 24 gyermek. A tagok közösen dolgoztak aratásnál, cséplésnél és más mezőgazdasági munkák idején. A közösség bukása 1903-ra tehető, amikor megbomlik a belső rend, az addigi békesség. Növekszik a falusiak megvetése is. Az egyik szekta-vezér börtönbe kerülése végleg megpecsételi sorsukat. 61 Debreczeni Friss Újság, 1901. márc. 16. 62 Uo. 1901. május. 31-i vezércikke a szövetkezetekről, melyben Feszty Béla ilyen gondolatokat vet fel: - „Az egyesülés, a megismerés és kölcsönös támogatás szolgálatában állanak a szövetkezetek ..." - „ . . . emberbaráti szeretet. . ." - „ . . . a fuldoklóknak segítő jobbot, az ingadozóknak támaszt, a csüggedőknek bizalmat, reményt nyújtsanak." - „Az eszme magasztos és el fog jönni azon idő, midőn társadalmi osztályaink, melyek ma vallás, rang és vagyon szerint választják szét az embereket, a szövetkezetek által újjá fognak alakulni és az iparnak, kereskedelemnek erős támasza, közgazdasági bajainknak orvoslója leend." - „ . . . egyik osztály érdekét ne a másik rovására építsük fel. . ." Az ország gazdasági és társadalmi állapota a válasz, hogy mi és hogyan valósult meg mindebből. Csak az és akkor annyi és amikor a gazdaságpolitikát irányító köröknek érdekükben állt. 198