A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)
Történelem – Geschichte - Orosz István: L’extension de la culture ? rotation „libre” dans le Nord-Est de la Hongrie ? la fin du XIXe siecle
123 helységből 239 küldött vesz részt - a küldöttek sorában van Balmazújváros küldöttsége is. 22 Hajdú vármegyéből más község nincs is képviselve, a mai megyei közigazgatáshoz tartozó bihari területről is csak Zsáka, Kornádi, Hosszúpályi, Csökmő, Körösszegapáti, Fúrta, Magyarhomorog küldik el képviselőiket. Az alakuló kongresszuson hozott „földosztó" határozat további paraszti tömegeket kapcsolt a párthoz az egész országban 23 , s ezen a vidéken is. Ettől kezdve kimutathatóan nő Várkonyi politikai szövetségeseinek a köre Balmazújvároson. A budapesti fő- és székvárosi állami rendőrség 1897. évi jelentése - amelyik ismerteti többek között az SZDP és a Várkonyi-mozgalom vidéki befolyásának alakulását - hangsúlyozza, hogy a szociáldemokrata pártnak a megyében mindössze két községben van nagy befolyása a mezei munkások között. A Várkonyimozgalomnál három községről tesz említést - Hajdúsámson, Téglás, Balmazújváros - ahol a legkézenfekvőbb, legszilárdabb a párt mindennapos befolyása. 24 A tagság összetételéből - mezőgazdasági proletárok, félproletárok és életképtelen birtokon gazdálkodó kisparasztok alkotják a tagság zömét -, a szegényparasztok politizáló kedvéből, a párt körül tömörülő és a pártot fő kérdésekben követő széles földmunkástömeg aktív fellépéséből, az egész község politikai atmoszférájából levonható az a konzekvencia, hogy a parasztság föld nélküli és kisbirtokos rétegei itt is olyan demokratikus alakulatot, demokratikus politikai szervezetet láttak a Várkonyi-féle mozgalomban, amelyben és amellyel kiteljesedik a földért folytatott gazdasági és politikai harc. Ezzel magyarázható az is, hogy a Független Szocialista Párt Elvi Nyilatkozatának mélyenszántó hatása van. A parasztvezérek szónoklatai, olvasóköri, egyleti és népgyűlési beszédei erre épülnek fel. 25 Elsősorban a legismertebb „parasztvezér", az ekkor harmincéves Pokrócz Ferenc beszédeiben és a Földmívelőben megjelent írásaiban lehet ezt nyomon követni. Jellemző vonásai: nagybirtokellenesség, az úri politikai hatalom erőshangú bírálata, a parasztság érdekeinek és jogainak következetes hangoztatása, a parasztság gazdasági és társadalmi helyzetének gyökeres megváltoztatásának, a földkérdés demokratikus megoldásának sürgetése. 26 A független szocialisták eszmei-politikai-ideológiai nézeteire, gondolkodására, programjukra és politikai magatartásukra az említettek mellett leginkább Veres Péter írásaiból nyerhetünk történeti hűségű információkat. Ez abban gyökerezett, hogy a 90-es évek végén „sajátságos izgalom járta át a népet", amely ugyan nemcsak újvárosi eredetű, másutt is érezhető volt ilyen jellegű feszültség és elégedetlenség, de itt - ahol a nagybirtok jobban beárnyékolta a parasztság életét, átfonta a község egészét, sőt alapjaiban befolyásolta a vármegye politikáját - mélyebben voltak a feszültség gyökerei. A közel 50 000 kh-as óriási határt a külterjes gazdálkodás jellemezte. Alacsonyak voltak a termésátlagok, a gabonatermelés uralta a növényi kultúrát és a nagygazdaságoknak kevés volt a munkaerő-szükséglete, s így állandó volt a munkanélküliség. Az ínség és az éhség megvolt már 1897 előtt is, „de nem lett belőle osztályharc". Az aratási szerződések munkásellenes feltételei miatt a zúgolódás álta22 Uo. II. k. 479. 23 Simon Péter: A századforduló földmunkás- és szegényparaszt-mozgalmai 1891-1907. (Bp. 1953.) 129. 24 A magyar munkásmozgalom... II. k. 490. 25 H. Nagy Gábor visszaemlékezései a régi szocialista földmunkás-vezetőkre. 26 Tetteikben tovább élnek - életrajzkötet. (Db. 1970.) 117. H. Nagy Gábor visszaemlékezései, a Földmívelő különböző számai. 187