A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Történelem – Geschichte - Komoróczy György: A debreceni céhesipar reformkori helyzete (1820–1848)

Iezettsége volt, az inasok alkalmazása a céh előtt történt és a munkaerő beosztása az egyes mesterekhez ugyancsak a céh feladatkörébe tartozott. A felvett inasok képzésével maga a közület foglalkozott. Ennek érdekében a munkaiskola gondolata már korán felmerült, s ilyen elképzelés már a XVIII. század végén több is megszületett. 1795-ben a helytartótanács rajziskolák szervezését rendelte el, azok látogatására az inasokat kötelezte. A rendeletek sorának végrehajtását fékezte a mesterek elzárkózása, aminek következtében Debrecen területén többször találkozunk szakmai rajzban teljesen járatlan inasokkal, legényekkel. Ennek tudatában kívánta Debrecen tanácsa 1831-ben, hogy „egy mesterember se merjen senkit is inasnak felfogni, hacsak az írni és olvasni jól nem tud." A rendeletet többször megismételték, de a célt csak a polgári forradalom után kialakult termelési igények folytán sikerült megközelíteni. Bizonyos, hogy a reformkorban Beregszászi Pál „rajziskolája" komoly eredményeket ért el, s ezeknek bizonyítéka a közületi megrendelések számviteli okmánya mellett fekvő rajzok sora, mégis a reformkorban döntő akadályként jelentkezett a mesterek ellenállása, az inasoknak házimunkára való kényszerítése stb. A büntetőperek jegyzőkönyvei tömegesen tárják fel azokat az eseteket, amelyekben a mesterek megtiltották az inasok kötelező önképzését. Radikálisan csak az 1840-es évektől kezdve járt el Debrecen tanácsa, amikor a szakmai rajzban járatlan legényeket egyáltalán nem bocsátotta remekelésre; ez bizonyult a tanulás kötelezővé tételének leghatásosabb eszközéül.

28 28 A szövegben idézettekre és előforduló utalásokra az alábbi helyek nyújtanak adatokat: HBL Büntető jkv. 1834. szept. 13., 1831. jún. 18.; Tan. jkv. 1831. jún. 20.; 1827. aug. 24.; 1840. nov. 9.; 1846. jan. 3.; 1847. ápr. 10.; 1831. ápr. 28.; 1843. máj. 27.; Büntető jkv. 1837. jan. 5., 1836. aug. 18., 1829. ápr. 13., 1835. szept. 7., 1830. jún. 19., 1835. szept. 5. Lásd még Eperjesi: Céhek 271., Ungár László: A hazai céhrendszer bomlásáról (Századok, 1938.) 173.; Vig Albert: Magyarország iparoktatásának története az utolsó száz évben (Bp. 1932.) 99. és köv., valamint Bajkó Mátyás: Adalék Beregszászi Pál „Rajz Oskolájának" történetéhez (KLTE-évkönyv, III. 1., 1956.) 191-196. és Csurka István: A debreceni államilag segélyezett községi iparostanonciskola története 17951909. (Debr. 1910.) 14. 169