A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Történelem – Geschichte - Rácz István: Az országos nemesi jogok élesztése a hajdúvárosokban

marháji, ha mindjárt urbáriális telkeken laknak is, az öszveirás alól hagyattassanak ki, ennél fogva és azon okból, mivel a hajdú fundusok az urbáriális földeknél eminensebb természettel birnak, a hajdú városi nemesek marháji és ingó jószágai az adó alól egyátaljába felszabadittattak. És ezen a ponton áll most az adó dolga a hajdú városokon lakó nemesekre nézve. Most azoknak csupán földjeikre vettetik fel az adó. De sem ezt, sem azt, mely 1824-ik esztendőtől fogva 1829-ig ingó és ingatlanjaikra is felvettetett, fizetni nem akarják, sem a városi szolgálatokat nem teljesitik, sőt igen sokan közzülök a hajdú kerületi és városi elöljáróságot felsőbbségeknek sem esmérik. Ezen bitorlott mentesség ingere miatt több száz tehetősebb familiák járnak, gazdálkodások huzamos hátramaradásával, nemességek bebizonyítása után és százanként lépnek ki a teherviselők már most is megritkult sorai közzül. E naponkénti szaporodása a nemességnek, természetesen neveli az ő engedetlenségeket a kerületi és városi kormányok ellen: mert számokba erőt érzenek. Ez az oka, hogy siker nélkül próbáltatik ellenek az adó bészedetése végett a Kerület által annyiszor meghatároztatott executio. Azt a magánosok vagy egyesek is erőszakkal akadályoztatják meg rendesen. Nagy mértékben táplálja, sőt éleszti a nemességnek a maga törvényes fölsősége kötességei ellenszegülését Szabolts vármegye is az által, hogy a hajdú városi nemességet, melyre nézve a maga törvényhatósága alá vonni törekedik s ezt a hajdú kerületi nemesekkel minden utakon módokon tudatja. Ezen törekedésére a tisztelt vármegyének igen kedvező volt a feljebb érdeklett 824. 30. 9-bris királyi válasz, melyben ellent állván az, hogy a ./. alatt látható felséges Kirfalyi] resolutio szerént azon mód és erány, mely szerént a hajdú városok a szaboltsi insurrectiohoz tartoznak. Az 1774-ik esztendő insurrectio alkalmával elhatároztatott az 1790. 25. te. által pedig Szabolts vármegyének minden, a hajdú városokra nézve követelt territoriális jurisdictioja elenyésztetett, a néh[ai] Farkas ur egy oldal előterjesztésére a közelebb emiitett előbbi Kir[ályi] resolutioval ellenkezőleg a rendeltetett, hogy a hajdú városokon lakó nemesség felkelési személyes kötelességét Szabóit vármegyében teljesítse. Szabolts vármegye ezen rendelésre támaszkodván, a hajdú városokon lakó nemeseket maga küldöttségei által oly móddal kívánta volna öszveiratni, hogy azok ezen öszveirást a városokat sorról sorra bejárván hajtják végre, s így territoriális hatalmat kivánt volna gyakorolni egy másik törvényes alkotású s tőle független törvényhatóság kebelébe - de a mit a Hajdú Kerület a provocált királyi végzés s a világos törvény ellenére, a törvényhatósági létének veszedelmeztetése nélkül meg nem engedhetett. Ezen öszveütközés és kedvetlenség miatt a szaboltsi tisztek által még inkább tanátsoltatik és ingereltetik a hajdú kormány és kötelességek ellen, nem tsak a valóságos nemesség, hanem akármely nyughatatlan nemtelen népcsoport is, mihelyt elég szemtelen magát nemesnek adni ki. Nevezetes és igen fontos foganatu eszköz a hajdú városi népnek (nem tsak a nemességnek) a maga törvényes felsőségétől lehető elidegenítésére a már előbb is érdeklett nemesi utileveleknek korlátlan osztogatása is - több száz valóságos nemtelenek nyertek ilyen nemesi passzusokat, s azoknál fogva a nemesekhez kapcsolván magokat, nevelik az engedetlenséget és a rendetlenséget. Éppen ilyen hatalmas eszköz a feljebbi czél elérésére a hajdú városi nemességnek a szaboltsi székujitásokra közelebb elkezdett meghivattatása. Bár a hajdú városi nemeseknek, egyet-kettőt kivéve - Szabolts vármegyében semmi 135