A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Természettudomány - Ötvös János: A Fényi erdő kalaposgombái

Körmő, Somos, Nagykunyhó - tölgyfa alatt. Lactarius volemus Fr. Somos - tölgyesben. Ösz elején találtam. Cantharellus cibarius Fr. Somos - tölgyesben. Csak egypár darabot találtam nyáron. 3. A Nyírség florisztikailag hazánk egyik legjobban kikutatott területei közé tartozik. A flóra feldolgozásában megtaláljuk a gombavegetáció ismertetését is. A Nyírségből eddig mintegy 235 gombafajt ismerünk. Jelen tanulmányomban a nyírségi gombavegetáció-kutatás eredményeit szeretném tovább gyarapítani a Fényi erdő gombáinak bemutatásával. Gyűjtőútjaim során, a jegyzék bizonysága szerint, mintegy 122 fajt gyűjtöttem be. A teljességet azonban nem állítom, mert meglepetések mindig adódnak elő. A magam részéről azt mondom: az állandó fajokat sikerült begyűjtenem. Ezt azért mondom így, mert megfigyelésre kijelölt területeket járogattam be az esztendő minden egyes szakaszában és ezeket a gombákat év mint év csaknem mindig megtaláltam hol több, hol kevesebb mennyiségben. A gombák megfigyelését aszpektusokban végeztem. A tavaszi aszpektus április-június hónapot öleli fel. Jellegzetes tavaszi gomba pl.: Psathyrella hydrophila, Pholiota praecox, Rhodophyllus clypeatus, Tricholoma georgii. Július hónap átmeneti időnek látszik, majd augusztus-szeptember hónapban megjelennek a meleget (nem hőséget) kedvelő nyári aszpektus tagjai. Jellegzetes nyári gomba pl..- Boletus chrysenteron, Russula cyanoxantha, Russula foetens, Russula lepida, Cantharellus cibarius. Október-november hónapra esik az őszi aszpektus megjelenése. Alkotó tagjai a nedvességet, hűvösséget (nem hideget) kedvelő fajok közül kerülnek ki. Jellegzetes őszi gombák pl.: Boletus cyanescens. Boletus badius, Cortinarius castaneus, Amanita muscaria, Lepiota rhacodes, Marasmius epiphyllus, Mycena púra, Pleurotus ostreatus, Lactarius deliciosus, Lactarius volemus. A jegyzék is mutatja, hogy az őszi aszpektus a leggazdagabb - kb. 28 faj található az őszi erdőben. Legszegényebb aszpektus itt a tavaszi. Ennek oka az lehet, hogy a dombok köze tavasszal sokáig víz alatt van s a környezetnél hűvösebb erdei klíma nem kedvez a gombavegetációnak. Nyáron viszont a dombvonulatok homokos talaja hamar kiszárad (még a lombos erdőben is) s a nyári aszpektus tagjai ezeken a mélyebb részeken jelennek meg, ahol aránylag még egy kis nedvesség található a talajban. Az aszpektusok ritmikus váltakozásán kívül figyeltem a társulás kérdését is. A gomba sajátos élete és igénye indokolttá tenné az önálló gombacönológia felállítását. Azonban ha figyelembe vesszük, hogy a gombák többsége táplálék-, hormon- és vitaminkölcsönösségben él a környező növényekkel, akkor az önálló gombatársulás kérdését el kell ejtenünk. A gombák beletartoznak környezetük mindenkori növénytársulásába s azzal együtt kezelendők. Minthogy a növénytársulások a talaj, víz és fény hatására egymástól eltérnek, ennek megfelelően a gombavegetáció is differenciálódott. Így pl. más gombavegetációt találunk a tölgyesben, bükkösben, fenyvesben stb. A különbségeket a gombavegetáció jobban megérzi, mint a növény s ennek megfelelően alakul egy biotóp gomba vegetációja. Az aszpektusok változása és a termőhelyek, illetve társulások közti össze13