A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)
Történelem - Benda Kálmán–Kenéz Győző: Barbiano generális jelentése a Bocskai-szabadságharc első hónapjairól
Ez minden, amit Fráter István Concini úrnak, utóbbi pedig a királyi építőmester útján Bátorban nekem megjelentett, úgy ahogy azt Felségednek megírtam. Onnan ismét visszatértem a táborba, hogy mielőbb megelőzhessem ezt a veszedelmet. Minderről tudósítottam az erdélyi királyi biztosokat, kérve őket - aminthogy ezt már korábban is megtettem -, hogy mielőbb indítsák útba hozzám Cavrioli grófot. 18 Miközben ezeket intéztem, megérkezett hozzám őfensége, a főherceg futára azzal, hogy a lehető leggyorsabban küldjek el Basta úrhoz bizonyos számú, illetve elegendő létszámú katonaságot. E parancs végrehajtására Dampierre grófot jelöltem ki, meghagyva neki, hogy 2500 hajdúval és ennek az országrésznek rendes lovasságával induljon útnak, és éjjel-nappal meneteljen. Ámde Dampierre gróf sem a hajdúkat, sem a rendes lovasságot nem tudta arra rávenni, hogy elvonuljanak vele. A katonák azzal mentegetőztek, hogy nem kapták meg a zsoldjukat, s ezt nekem írásba is adták, én pedig a főherceg őfenségét tudósítottam minderről. Közben tanácskoztam Krauseneck biztossal, továbbá Rottwitz-cal, Pezzennel, Dampierre gróffal, valamint Schnecknhausszal, 1!) s valamennyien egyetértettünk abban, hogy Bocskai tervének mielőbbi meghiúsítása nagyon fontos, azonban, hogy Alsó-Magyarország végvidékéről ki ne vonjuk hosszú időre az egész sereget, meg azt is számításba véve, hogy a főherceg őfenségétől milyen választ várhatunk, úgy láttuk jónak, hogy én magam mellé véve Rottwitz-ot 300 harcedzett lovasával, Dampierre grófot 1000 főnyi, részben hajdú, részben rác lovassal, valamint rajtuk kívül még az ebből az országrészből való rendes katonaságot, induljak el Várad felé. Kallóra érkezve, Pulitz Bernátot, a vörös lovasok kapitányát* 1 és Martiani Júliust, saját lovasaim hadnagyát előre küldtem Bocskaihoz az alábbi tartalmú levéllel: hogy tudniillik értesültem bizonyos, de minden alapot nélkülöző kósza hírverésről; barátilag intem őt, komoly ok nélkül ne kezdjen semmi újba, s ne is próbálkozzék semmi effélével. Ha ilyesmi mégis már megtörtént volna, nagyobb biztonsága kedvéért ezt a két tisztet magánál tarthatja. Magamat, mint hívét ajánlottam neki, még pedig mindenkor, amikor csak szüksége lenne baráti segítségemre és támogatásomra. Én ugyan útban vagyok arra a vidékre, ő viszont nagyobb biztonsága kedvéért, személyes védelme céljából ott tarthatja magánál a két küldött személyt; arra is figyelmeztettem azonban, hogy nincs oka semmiféle bizalmatlanságra. 21 A fent említett két személyt Imreffy János" vezette el Bocskaihoz, ök azután élőszóban is jelentették neki, hogy én különös jóakarattal vagyok iránta. Miután pedig arról értesültem, hogy a váradi alkapitány, Concini elfoglalta Szentjóbot, úgy, amint meghagytam néki, ugyanakkor azonban, anélkül, hogy erre parancsot kapott volna. Kerekít is megtámadta, de ott visszaverték s jónéhány katonáját elvesztette, 23 úgy határoztam, hogy megállok Adorjánban, s Bocskait minden módon eltérítem gonosz szándékától és újból Felséged hívévé teszem. Az egyik részről Németi Balázst, 2 ' 1 a másikról Lónyay Gergelyt 2 ' kértem meg, hogy a katonákat vonják el Bocskai hűségéről. Miután Bocskai megkapta levelemet, s a hozzá küldött tisztektől megtudta jóindulatomat, válaszolt nekem, s azzal mentegetőzött, hogy ő teljességgel ártatlan az árulás gyanújában, néhány hűtlen nemes-szolgája személyes okokból jelentette őt föl ezzel az ürüggyel. Én újból azt válaszoltam neki, hogy ha tisztázni és igazolni akarja magát, felajánlom neki baráti hajlandóságomat. Egyidejűleg azt kívántam tőle, hogy már közben adja át Kereki várát is Fel174
